A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1914-1915 (HU-SEKL 1.a 40.)
1915. június 1., kari választó
4 I miailag főképen az olivocerebellar pályára nézve ny új tol 1 felvilágosítást; ennek eredése az alsó olajkának felső lemezében van. 14. Beiträge zur Klinik und pathologiáchcn Anatomie der Alzheimersdien Krankheit. Zeitscbr. f. d. ges. Neurol. 1915. Klinikailag az Alzheimer-féle betegséget az aggsági elmezavar atypusos alakjának találja, mely a beszédnek és a praxiának sajátos zavarai által válik ki. Anatómiailag a rendes dementia senilis és az Alzheimer-féle betegség között külömbség csakis a folyamat localisatiójában és fokában van, utóbbi leginkább a gyrus angularisban és temporalisban jelentkezik. Fő ismertető jegyei: nagyfokú agysorvadás, aggsági plakkok és az Alzheimer-féle fibrillás elfajulása a kéreg dúczsejtjeinek. A plakkok kóros anyagcseretermékek, melyek a túltengett gliahálóban helyezkednek el; a tengelyfonalak a plakkok körül és ezek belsejében elfajulásos elváltozásokat mutatnak és a glia a kóros termékekre egy gliatok kiképzésével válaszol. A dúczsejtek a zsiros-festenyes elfajulást és az Alzheimer-féle fibrillás elfajulást mutatják; utóbbi olyképen jő létre, hogy finom fibrillák összetapadnak vastagabb párnátokká, melyek burokképződésre hajlamosak. Therapeutikai apróbb közlések: 15. A franklinozáó gyógyító értékéről. Orvosok Lapja 1901. 16. A lecithin alkalmazáóa az ideggyógyászatban. Bp. Orv. Ujs. 1903. 17. A glycerophosphatok therapeutikuó értékéről. Bp. Orv. Ujs. 1906. 18. Zur hydriatiáchen Behandlung von Erregungszuständen. Pester Med.Chirurg. Presse 1909. * Tekintetes Orvoskari Tanártestület! Frey Ernő eddigi tudományos működése a központi idegrendszer, főképen az agyvelő kórtana és kórszövettana terén folyt le; klinikai munkásságát a higgadt észlelések és ezek megbízható közlése, körszövettani vizsgálatait a technikai készültség által támogatott pontos megállapítások jellemzik. Figyelme túlnyomóan az agypathologiának szélesebb arányú fejezetei felé irányúit. Mint egyike az elsőknek foglalkozott a heredodegeneratiónak oly fontos kórképével, minő a családi vakságos idiótaság Tay—Sachs-féle alakja s ez irányú kórszövettani leírásai az irodalomba átmentek. Igen jelentős klinikai anyagnak, 850 betegnek feldolgozását jelenti a tabesra vonatkozó dolgozata és az ebben leszűrődött kórkép-csoportosítása eredetinek mondható. Ugyancsak figyelemreméltó a syringomyelia klinikájára és kórszövettanára vonatkozó nagyobb munkálata, a mely a részletes tünettanban való elmélyedés és a gondos szövettani munkásság által válik ki. Az infraspinatus-reflexről szóló közlésében egy klinikailag még bővebb figyelmet érdemlő jelenséggel foglalkozik és azt újabb adatokkal bővíti. A Wassermann-féle reactio jelentőségéről, az Enesolnak gyógyító hatásáról szóló közlései igazolják, hogy Frey Ernő dr. figyelmét a gyakorlati neurológia kérdései is lekötni képesek. Mindenképen legjelentékenyebb az aggsági elmezavarnak Alzheimer-féle alakjáról szóló dolgozata, és ez legújabb munkája, a melyben Frey dívnak, mint tudományos munkásnak értékes tulajdonságai leginkább domborodnak ki. Klinikai megállapításainak helyességét a szövettani feldolgozás eredményei teljességgel beigazolták és úgy kórtani, mint kórszövettani fejtegetései becses adatokkal bővítik az aggsági elmebántalomnak egyik vitás alakját. Összegezve azt mondanám, hogy Frey Ernő dr. a komoly és szorgalmas tudományos munkásság képviselője és mivel működése, a melyet tisztelettel alúlirott 18 éve közvetlen közelből szemlél, egyre emelkedik, vélekedésem szerint megérdemli a magántanári habilitatióban rejlő buzdítást. Ennélfogva tisztelettel kérem a Tekintetes Tanártestületet, méltóztassék Frey Ernő dr.-t a magántanári képesítés további cselekményeihez bocsátani. üunklin-tjImulat i»yomd/U