A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1914-1915 (HU-SEKL 1.a 40.)

1915. június 1., kari választó

2

10. Újabb gége- és orrgyógy ászati módszerek. Ugyanez németül. Ezen közlemény tartalmazza az előbbi műszer magyar leírását, továbbá még öt általa szerkesztett műszert: egy Killian-féle orrtükör kisebb módosítását, egy hangszálkést, genyszívó orrtükröt, egy mandolametszőt és vibratiós massage-ra szolgáló műszerek módosítását.

11. Orr- éá gégegyógyászati esetek. Az orvosegyletben és az orr- és gégegyógyászati szakosztályban bemutatott 18 esetének jegyzőkönyvi kivonata.

12. A gégegümőkór gyógykezeléséről tekintettel az újabb gyógyszerekre. Ugyanez németül. Tapasztalatai alapján foglalkozik e kérdéssel és hat gyógyszer közül csupán a phenolum natrisulforicinicum gyógyhatását találta értékesnek.

13. A hetol befecskendezésének értékéről a tüdő- éá gégegümőkór eseteiben. Ugyanez németül. Kilencz esetben alkalmazta, ezek közül kettő meggyógyult, kettő jelentékenyen és egy kisebb mérvben javult.

14. A gégegümőkór gyógykezeléséről a vidéki gyakorlatban.

15. A baczilluá bulgaricuá therapeutikus hatása a felső légútak bántalmainál. Ugyanez németül. Kísérletei alapján a Joghurtból kitenyésztett ú. n. baczillus bulgaricusnak gyógyértéke nincsen.

16. Énekesek orvosa. 244 oldalra terjedő és 60 ábrával ellátott népszerű tankönyvében nyolcz fejezetben tárgyalja a hangszerv boncz-, élet- és kórtanát, a hangzavarok okait, nyilvánulásait, gyógykezelését, az énekes és énekművészet hygienéjét. Könyvében rövid fejezeteket találunk a hangzavarok és énekhibákról Sik Józseftől, az énekes tapasztalatairól Prevoszt Henriktől és a színpadi szépítő szerekről Hegyi Arankától.

A következőkben sorra vesszük megjelölt habilitatiós dolgozatait.

17. Az orrkagylók éá tövisek új műtéti módjairól. Ugyanez németül. Eljárása a túltengett kagylórészletck eltávolítására alkalmazott ollónak megfelelő kézfogásában áll.

18. A gégegümőkórról. Ugyanez németül. Dolgozatában tárgyalja a gümőkóros fertőzés útjaira vonatkozó ismereteket. Állatokon végzett kísérletei azt mutatták, hogy a gégébe b^oltol virulens Koch-féle baczillusokkal a gümőkór nem fejlődött ki. Klinikai észleletei azt bizonyítják, hogy a gégegümőkór fellépésénél nem a tüdősecretio nagysága, hanem a gégeszövet ellentálló képességének a foka játszsza a főszerepet, továbbá, hogy oly esetekben, hol a váladék erőteljes köhögés folytán gyorsan eltávolodott, sokkal kisebb volt a gége laesiója, mint ott, hol a hiányos köhögés következtében a gége nyálkahártyája állandóan váladékkal volt fedve. Gümőkóros eseteinél vizsgálta az orrváladékban a Koch-íéle baczillusok előjövetelét is és azt találta, hogy az orrváladék bakteriumellenes hatása fennáll, azon esetekben pedig, hol a kóros nyálkahártya váladékképződése megcsökkent, a Koch-féle baczillusnak az orrban való megtelepedése elő van segítve. Észleletei továbbá azt mutatják, hogy az ugyanazon oldali tüdő- és gégemegbetegedés között különösebb összefüggés nem létezik. Végül egy elsődleges gégetuberculosis esetére való észleletét írja le.

19. A localtuberculin-reactiók értékéről saját vizsgálatai alapján. Ugyanez németül. Vizsgálatai 197 egyénre vonatkoznak. Ezek közül tizenegynél heveny orrhurutot talált, mind positiv ophthalmoreactiót mutatott, hatnál a gümőkór klinikailag is ki volt mutatható. A többi 186 esetben az ophthalmoreactio mellett, a rhinoreactiót is megfigyelte, ez utóbbinál az orrnyálkahártyát 5%-os tuberculinnal ecsetelte meg. Azt tapasztalta, hogy az ophthalmo- és rhinoreactiót ugyanazon körülmények befolyásolják. Statisztikája feltűnően bizonyítja, hogy úgy az ophthalmoreactio, mint a rhinoreactio súlyos esetekben negativ vagy nagyon gyenge és csupán könnyű vagy középerős gümős folyamatoknál erős. Miután az egyik vagy a másik, vagy mindkét reactio negativ lehet, a prognosis szempontjából teljesen nem megbízható. Úgy az ophthalmo-, mint a rhinoreactio erős positiv jellege leg-