A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1914-1915 (HU-SEKL 1.a 40.)

1914. december 15., 4. rendes

2. A ápondylitiá ankylopoetikáról. (Orvosi Hetilap 1912 és bemutatás az

orvosegyesület sebészeti szakosztályában.) Egy súlyos spondylitis ankylopoeticaeset leírása, mely keletkezését tekintve, a Strümpell-Pierre-Marie-féle typushoz volt hasonló, viszont, boncztani eihelyeződését tekintve a Bechterew-féle typusnak felelt meg.

3. A tüdőbe áttört, gümőá cáigolyagyuladáából ázármazó hideg tályog. (Orvosi Hetilap és bemutatás az orvosegyesület sebészeti szakosztályában.) Egy 38 éves dorsalis spondylitisben szenvedő férfi következményes hideg tályogja eltérve a rendes sülyedéses alaktól, felfelé nyomult és a tüdőt perforálta. A perforatióra főleg a beteg genyhányása hívta fel a figyelmet. A diagnosist a lumbalis sipolyokba fecskendezett híg indigocarminnak a köpetben való megjelenése erősítette meg.

4. A ápondylitiá tuberculoáa éá a peritonitiá tuberculoáa közötti elkülönítő kóriáme. (Bemutatás az orvosegyesület sebészeti szakosztályában, 1913.)

5. A tüdőbe áttört gümőá cáigolyagyuladáából ázármazó hideg tályog. Második eset. (Bemutatás az orvosegyesület sebészeti szakosztályában, 1913. Az első esettel azonos kórkép.)

6. Multiplex cáontdaganat. (Bemutatás az orvosegyesületben, 1914.) Egy 16 éves fiú hosszú és rövid végtagcsontjain szokatlan alakú daganatok fejlődtek. E daganatok főleg a kezek és lábak phalanxjainak diaphysisein jelentek meg, de Röntgen-felvétel segélyével a hosszú csöves csontokon is ki voltak mutathatók. A mikroskopiai vizsgálat a daganatokat chondromának, még pedig, azoknak a diaphysis velőüréből való eredését tekintve, myelogen enchondroinának mutatta.

III. Testegyenészeti tárgyú dolgozatok.

1. Gümőá eredetű tályogok éá áipolyok gyógykezeléáe biámuthpaátával E. G. Beck ázerint. (Lásd Orvosi Hetilap, 1908.) E. G. Beck chicagói sebész azon módszerének tanulmányozása, melylyel részint diagnostikus, részint therapeutikus czélból bismuth-vaselin-keveréket fecskendez a tuberculosus sipolyjáratokba. Ezen eljárással az I. sz. sebészeti klinika bejáró betegrendelésén 16 különböző localisatiójú, csonttuberculosisban szenvedő beteg sipolya kezeltetett. A kísérletek végeredménye az volt, hogy a Beck-féle bismuthpasta-bcfecskendezések a tuberculosus tályogok és sipolyok gyógykezelésében jó eredménynyel használhatók.

Ezen eljárásnak fontos szerepe juthat a tályogok és sipolyjáratok diagnosticájában is; a bismuth fekete árnyéka ugyanis a Röntgen-képen kitünően jelzi azok eredését és lefutását.

2. A járóképeááég helyreállitááa Í7 év óta fennálló kétoldali kiterjedt gyermekbénuláá eáetében. (Lásd Orvosi Hetilap, 1911 és bemutatás a Magyar sebésztársaságban, 1911.) Egy fiatal leány súlyos Heine-Medin-féle betegség következtében fellépő alsó-végtagbénulásának leírása. A 17 év óla földön csúszó beteget Achilles-ín-tenotomiával és támasztógép segélyével sikerült talpraállítani.

3. Máá egyén áérvtömtőjének (liomoeoplaátikuá) ázabad átültetéáe a reáecált merev kéztőizületbe. (Orvosi Hetilap, 1912 és bemutatás az orvosegyesületben.) E közleményben a szerző két általa végzett sikerült homceoplastikus transplantatióról számol be. Mindkét esetben a sérvtömlő savós hártyája homceoplastikus úton azon czélból transplantáltatott más egyén resecált kéztőizületi vége közé, hogy az ízület helyén újra mozgékonyság létesüljön. Ezen kísérletek teljes eredménynyel végződtek és az Ízület mozgékonyságához vezettek.

4. Veleázületett kétoldali merev könyökizület éá gacáoá kéz. (Lásd Orvosi Hetilap, 1912 és bemutatás a Magyar sebésztársaságban.) Ezen közlemény egy 6 hónapos csecsemő azon veleszületett deformitásával foglalkozik, hogy mindkét könyökizület teljesen merev és a kezek gacsos állásban vannak. Érdekes, hogy a könyökizület anatómiája a Röntgen-kép szerint teljesen a normálisnak felelt meg.