A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1914-1915 (HU-SEKL 1.a 40.)

1914. december 15., 4. rendes

Dr. EPSTEIN LÁSZLÓ magántanári képesítésért benyújtott tudományos munkálatainak birálata.

Előadó: Dr. MORAVCSIK ERNŐ EMIL egyetemi nyilvános rendes tanár.

Tekintetes Orvoskari Tanártestület!

«

A lek. orvoskari tanártestület 1914. évi május 20-án tartott VI. rendkívüli ülésén dr. Epstein László angyalföldi elmegyógyító intézeti igazgatót a magántanári cselekményekhez bocsátotta s tudományos munkálatainak egyik bírálójául engem, alulírottat küldött ki. Véleményes jelentésemet a következőkben terjesztem elő.

A kért képesítés tárgyának («Gyakorlati elmekórtan») megfelelő dolgozatok a histologia, klinika, elmebetegügy és therapia körébe tartoznak.

1. A nyúltvelőnek több rendelleneó kötegéről (Magyar orvosi Archivum 1892) czímű dolgozatban paralysis progressivában elhalt egyén medulla oblongatáján kívül laláll két symmetriás és belül egy rostkötegel ír le, a melyek közül a két első a formatio reticularis alba és a túloldali corpus restiforme, a striae acusticae és az acusticus gyökér közölt rendellenes összeköttetést létesített, míg az utóbbi az oldalsó vagy hátsó kötegekből vehette eredetét.

2. Az agykéreg velőd roótjainak óorvadáááről tabeá éá paralyáiánél (Magyar orvosi Archivum 1899. és Monatsschrift für Psych, u. Neurol. Bd. IV.). Vizsgálatai alapján kimutatta, hogy a velős rostok sorvadása paralysisben és tabo-paralysisben meglehetős egyenletesen oszlik meg az egyes gyrusokon, a tabesben ellenben inkább az agyvelő hátsó részében. A rostkiesés nemcsak a tangentiális, hanem a mélyebben fekvő rétegben is megvan.

3. A menátrualiá elmezavarról (Klinikai Füzetek VI. évf. és Pester med.-chir. Presse 1897) czímű tanulmány alapján kimutatta a szerző, hogy a menstruatióval kapcsolatosan észlelhető elmezavarok különféle kórképben jelennek meg, úgy, hogy önálló «menstrualis elmezavar» kórformájának felvétele nem jogosult s szerinte az ilyen esetekben nyilvánuló elmebaj többnyire az epilepsia talaján fejlődik.

4. Az elmebetegáég gyógyuláóának kritériumairól (Orvosi Hetilap 1900. és Wiener klinische Rundschau 1900.). Itt a szerző az elmebetegségbe való belátás prognostikai jelentőségét méltatja saját észleléséből merített esetek kapcsán kritikai alapon. Konstatálja, hogy ez nem minden esetben mutatható ki határozottan.

5. Migraine éá epilepáia (Budapesti orvosi Újság 1904.). Észlelt esetek elemzése után a migraine és epilepsia között egyes szerzők részéről felvett összefüggés ismertetése kapcsán azon állást foglalja el, hogy a szorosabb értelemben vett migraine oly idegrendszerbeli elváltozásra utal, a melynek megnyilatkozása a genuin epilepsia is. Tehát azonos betegség mind a kettő, csak fokozatbeli különbség van köztük.