A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1913-1914 (HU-SEKL 1.a 39.)

1913. október 14., 2. rendes

törvényes intézkedés,mert a szerfölött ha.sznos és magassz invonal u szellemi mun­ka, amit a segédtanerő személyzettől kívá­nunk meg,feltétlenül megérdemli,hogy azok­nak,akik ezt nyújtják,megadjuk azt a meg­nyugtató tudatot,hogy baleset vagy elhalá­lozás esetén róluk,illetve családjukról gondoskodva lesz. A műegyetem tanácsa a nyugdi j-jogo­­sultságot eredetileg csak az oly adjunk­tusok részére kivánta biztosítani,akiknek 15 évi állami szolgálatik van. Ha ez a kérdés még kedvezőbben volna megoldható, az természetesen csak még nagyobb örö­münkre lenne. Tanártestületünk első Ízben 191b. február 11-én tartott VI.rendes ülésében /1. a jegyzőkönyv 44. pont jó,t/ foglalkozott az ügygyei, s köszönettel fogadva a műegyetem tanácsának kollegiális eljárását,hogy felterjesztésében a nvug­­dij jogosultság kiterjesztését nem csupán a saját segéd-*személyzete,hanem az egye­tem segédszemélyzete számára is kérte,s örömét nvilmnitva az on,hogy ez a tervbe vett kiterjesztés a pénzügyminister ur kijelentése szerint akadályokba ütköz­ni nem fog,a maga részéről kérte,hogy a nyugdi i jogosultság öt évi szolgálati idő­vel vegye kezdetét. Egyetemünk tanácsa 1913. jun. hó 28-án tartott V.r.ülésében tárgyalta az ügyet és egyhangú határozattal megp1lapí­totta, hogy a jelenlegi nyugdíjtörvény ha­­tározmányai szerint az adjunctusok és assis­tensek részére nyugdíj nem biztosítható.

Next

/
Thumbnails
Contents