A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1913-1914 (HU-SEKL 1.a 39.)
1914. június 23., 8. rendkívüli
tikai,illetve propedeutikai tanszékké való átszervezését sürgette s ezen tanszékre való áthelyezését kérelmezte. Kiemeli, hogy akkor a karban többen,köztük Korányi Frigyes is komoly fontolóra vették ez eszmét s kifejti,hogy annak megvalósulása főleg azon akadt meg, hogy nem látszott czélszerűnek a belgyógyászati klinikák számát redukálni. Szükségesnek tartja, hogy a Wagner - Kétly tanszékre vonatkozó ügyiratok előkerestessenek és a szóban forgó ügy ezek tekintetbe vétele mellett intéztessék el. Most újból felmerül a diagiostikai tanszék kérdése. b. Korányi Sándor, Jendrassik Rrnő ny.r. tanárok é3 még többen kétségbe vonják, hogy jelenleg felmerülne egy oelgyógyászati diagiostikai " tanszék N kérdése. Ajtai K. Sándor ny.r. tanár ezzel szemben hangoz tat ja, hogy felfogása szerint nyilvános rendes tantért csakis tanszékre lehet kinevezni; kifogásol ja,hogy a belgyógyászati diagnostika ny.r. tanára működési körének a megáilapitása céljából csak három tagú bizottság küldetett ki s kivánatosnak tartotta volna,hogy az újonnan kinevezett két tanár Írásban terjesztette volna-be kívánságát. Lehetetlennek tartja,hogv eg'/, rk tanár egy rendes tanárral szemoen akkora előnyben részesittessék s a megoldást,akár igy akár amúgy történik,mindenképpen csak ideiglenes jellegűnek tekinti. A dékán Ajtai K. Sándor ny.r. tanár abbeli észrevételével szemben, hogy csak három tagú bizottság küldetett ki, sajnálatának ad kifejezést a föl ott, hogy Aj tai
