A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1913-1914 (HU-SEKL 1.a 39.)

1914. június 23., 8. rendkívüli

Ha minderre oly igen nagy szükség volt 1906-9 ben.hogy sok millióval egészen uj telepet kellett épiteni, kétségtelen, hogy még nagyobb szükség van ina, amikor azóta a hallgatóság száma több mint kétszeresére megszaporodott. Hiszen egy-egy belklinikára 450-buO hallgató iratkozik be féléven- 2int s ma már az újonnan épült klinikák is aligképesek befogadni ezt a számot s csak az anyag gondos kihasználásával lehet eredményes tani tást végezni.

Ezek a körülmények nyilvánvalóvá teszik, hogy az I. sz. belklinika helyiségeinek csak igen kis részét engedheti át Kátly László báró rendes tanár működésének céljára,s világos,hogy nevezett tanár urnák az a kivá.nsága,hogv az egyik épületet teljes egészében elfoglalhassa, kivihetetlen. Bármelyik épület egymagában ma lehetetlen helyzetet teremtene, sem elégséges beteganyggot, sem laboratóriumi,betegvizsgálási helyiségeket nem lehetne faennök találni s az ilyen beosztás az I.sz.bel klinika működését teljesen megbénítaná.

Voltaképpen az a helyzet, amely előállott karunk javaslata nélkül, olyan hogy megoldása nem csekély nehézséget okot.

Ha azonban meggondoljuk,hogy pl. Jendrassik tanár mint rk.tanár sok éven át 14 ágygyal rendelkezett, sőt Baross utczai klinikáján az idegkórtan és rendszeres belorvostan előadására is csak 32 ágygyal birt, hogy Korányi Sándor báró mint a di agios ti ka rendkívüli és rendes tanára is csak 14 ágyas fekvő betegen végezte tanítását : nyilvánvaló,hogy a tanári működés ilyen irányban ezen az anyagon