A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1913-1914 (HU-SEKL 1.a 39.)
1914. június 9., 10. rendes
A psychiabria a finomabb vizsgáló módszerek és eszközök segélyével végzett kutatására, a testi és szellemi rendellenes tüneteknek, a pathologiás állapotoknak keletkezésüktől kezdve egész a terminális szakáig való beható raegfigyelése az aetiologiás mozzanatok mérlegelése, az ép pisyhiás műveletekkel való összehasonlitása alapján nem csapán saját területét gazdagította a leszürödött eredmények sorával.hanem impulsust szolgáltatott a büntető-és magánjogtudomány bizonyos irányú átalakulására is. A büntető jog terén a régi classifeus iskola, mely csaknem kizárólagos céljául a büntette*felelősségre vonását, a büntetőjogi elméletek és fogalmak fejlesztését tűzte ki, a modern áramlat hatása alatt háttérbe szorul s mindinkább tétft hódit amaz irány,mely a büntettem szellemi és szervezeti egyéniségét nagyobb méltatásban részesíti, s ennek mérve szerint alkalmazza a büntetés végrehajr tásának módját és alakját s a hol kell és lehet, a céltudatos nevelésre,javitásra, és szükség szerint a gyógyításra is törekszik. Nem Ítéli meg a bűntettesek valamennyijét egyforma szempontból, hanem a különféle tényezők szerint csoportokra ki vámja ősztani s ennek értelmében alkalmazni a legtöbb eredményt kilátásba helyező védelmi eljárásokat s a veszélyt nem csak a jelenben elhárítani, de a társadalom nyugalmát jövőben i is biztosítani. így alakult ki lassankint a fiatalkori, az alkalmi és a javulásra csak hosszabb idő múlva vagy épen nem nyújtó viszszaeső, továbbá a korlátolt beszámitásu, az 728 44. CDs
