A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1913-1914 (HU-SEKL 1.a 39.)

1914. május 26., 6. rendkívüli

a.

6. A pécsi városi közkórház prosectúrájának 1903 4vi érdekesebb

esetei. Pécs 1909. / ül oldal. /

7. A pécsi városi közkórház prosec turn, jónak 1909 évi érdekesebb esetei. Pécs 1910. /: t3ö oldal ./

ö. Die Pi.gaentverteil ung der Pleura pulmonalis und ihre Beziehung zum Atmungsmechanismua und zur generellen mechanischen Disposition des------ ----- •»•••••-••VJ- • - - - -- -- -Lungenspitzen für die Tuberkulose. Vdhandl.der Deutsch.Path.Gde.10. Tag^ A dolgozat ismerteti és rendszerbe foglalja a normalis tüdő pleurájának durva pigment rajzolatát. Másodsorban két tüdőmodell segítségével bizonyltja, hogy a rekesz nefccsak a tudok basalis részére,hanem azok csúcsára is jelentékeny respiratiós hatást fejt ki, 'Ugyanezen modellkísérletek alapján a pigmentlerakodás törvényszerűsége is megfejtést nyer.

Nagyszámú tüdő specialis módon in situ való konzerválása és vizsgélása arra az eredményre vezetett, hogy a pigpentierakodáis praedilectiós helyei,ki vált a felső 1 ebiekben, ossz eesnek a kezdeti folsőleueny tuberculosis kedvenc helyeivel. A koromlerakodás talált mechanikai magyarázata ezen primőr tüdőgócok localisati ójának magyarázatát is megadja.

9. Aditok a gerinczoszlop pathologiájához. Hagy. Orv. Arch. 1913.

A dolgozat első része a gerinczoszlop gümős megbetegedéseinek ritka alakjait ismerteti. A II. eset egy eddig nem ismertetett kóralakot : a esigólyatestek specificus c s on tf ol^amat nélküli gümős periostotisét tárgyalja,

A második rész az ágyéki gerinezsoszlop eddig nem észlelt töréseire vonatkozik. Az I. eset - hátsó teljes luxatiós compressiós nyirott

ferde törés; a II. eset : a harmadik ágyéki csigolya testének szakított törése.

10. A csigolyaközti dúcok multiplex apoplexiája. A bpesti kir. OrvoseQresületben 1914. jan. 30-án és a német pathol* társaság 191**.márc. gyűlésében tartott- előadás.

Tekintetes Tanártestület !

Dr. Orsós Ferencs 8 évre terjedő irodalmi működése tiszta képet nyújt tudományos quali ficati ójáról. Mutatja,hogy nem csupán morphologiai tudoraányokban bir teljes jártasságul,hanem a morphologiitól távolabb eső tudomány szakmákban is, nevezetesen a physi kában és a chegiiában is szokatlan mértékben tájékozott. Sőt demonstrativ módon az általános kór