A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1913-1914 (HU-SEKL 1.a 39.)
1914. május 26., 6. rendkívüli
14. S3 0 Ausztriába,Svájczba, Olasz- 4a Németországa ba s a külföld nevezetesebb elmebetegügyi intézményeit igyekezett megismerni. 1892- ben az elmebeteg-ápolói intézmény ujraszer‘ \ i fi ír'. é • * x ♦ • i vezésének alapelveit dolgozta ki, a mely a ' •* • •' • ' ■ • • w! * * * ‘ * * . Bel ügyminist er ium által összehívott érte.■ -i.? . kéziét tárgyául szolgált. 1897*19Q0-ig a bpesti kir. orvosegyesület elme-ó s idegkórtani szakosztályának jegyzője volt s indítványéra alakult ki az elmeorvosoknak két ebenként tartani szokott országos értekezlete. Később ezen szakosztály elnöke is ■**'•£ - •% t - i" . - - / lett. 1900-ban a lipótmezei állami intézethez neveztetett ki főorvossá. Ezen alkalmaztatása alatt felkereste Münchenben Kraefelin tanár klinikáját, ahol egy hónapig dolgozott, továbbá 1905-ben a Bel ügyministérium Németországba küldte az elmebetegek családi ápolása rendszerének tanulmányozása végett. Nyert tapasztalatai alapján létesítette később a nagyszebeni állami eímegyógyinv « tézettel kapcsolatosan,ahova 1905-ben igazgatóvá nevezték ki, a családi ápoíási telepeket . 1910 augusztus hóban 0 Felsége a budapesti angyalföldi elmegyógyitó intézet igazgatójává nevezte ki a VI. fizetési osztályba. Elénk részt vett a tudományos és közhasznú társadalmi egyesületek munkásságábanjiíiagyar és német nyelven több előadást tartott szakmája köréből. Budapesti tartózkodása alatt hosszabb időn át látó,gáttá a'z egyetemi elme és idegkórtani klinikát,hogy a modern psychiatriai vizsgálati módszerekkel megismerkedjék s azokat a vezetése alatt levő elmegyógyintézetben alkalmazza is. Több
