A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1913-1914 (HU-SEKL 1.a 39.)

1913. november 25., 3. rendkívüli

24. nősen ha az már elohaladott állapotában van, az orvosi tudomány időtlen idők óta egészen tehetetlenül állfctt szemben és csaknem tét­lenül volt kénytelen nézni azt a kimondhatat­lan szenvedést,mely csak lass?*},igen lassan, évek alatt fojtotta el sok százak és ezrek életét. Az a verhetetlen nyomorúság és csil­lapíthatatlan fájdalom,az élőtest elrotha­­dásának dögbüze tette a rákos megbetegedést az emberiség legfélelmetesebb nyavalyájává minden időben,melyre mindenki,akiocsak egy­szer látta a szörnyű szenvedéseket,borzadály­­lyal gondol vissza. A ráknak rádiummal való gyógyitásá­­ról szóló hirek a világot fél év előtt jár­ták be és mostanában má.r ott vagyunk,hogy nemcsak hirről beszélhetünk,hanem saját ta­pasztalásaink alapján és az általunk ész­lelt számos eset kapcsán megállapithatjuk, hogy a radium csakugyan oly positiv gyógyí­tó esz köz,melyet az emberiség többé nem nél­külözhet. A budapesti kir. orvosegyesületben megtartott három egymá.sutáni ülésben az egye­tem I. és II.sz. női klinikája, ,a Rókus kór­ház sebészeti osztálya és számos magán gvógyi­­tóintézet közel félszáz beteg kapcsáén mutat­ta be és vitatta meg a soha nem sejtett és minden várakozást felülmúló eredmények egész sorozatát,úgy hogy ma már minden kétséget ki­<r záró módon biztosítva valahogy a radiummal való gyógyítás az orvosi tudomány gyógyító eszközei között egyike a legértékesebbeknek és hogy annak áldásaira a civilisált világ­ban minden előhaladott rákban szenvedő be­tegnek okvetlen szüksége van és hogy azt 172

Next

/
Thumbnails
Contents