A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1912-1913 (HU-SEKL 1.a 38.)

1913. május 27., 2. rendkívüli

8 ó K A Y J i II 0 S dr. egyet, nyilv.r.tanár II.fokú bírálata.

3ML E S C H ÁRMIN dr. magántanári folyamodványa felett.

Tekintetes Tanártestület !

A tek.orvoskari tanártestület 1912.nov. hó 26-án tartott I.radk. ülésén FLESCH A dr.t a további magántanári cselekményekhez bocsájtóttá s tudományos munkálatainak birálatavai,mint egyik társbírálót,alólirottat bizta meg.

Alábbiakban van szerencsém bírálatomat,az 1892.diki habilitationalis szabályzat 10.pontja értelmében a tek.Tanártestület elé terjeszteni: Folyamodó tudományos munkálatainak száma 22, ezekből 8 társmunkálat. Munkálatai úgyszólván,mint külföldi szaklapokban /:Jahrbuch és Arch.f. Kinderheilkunde,Zeitschrift f.kinderh.,Zeitschrift f. innere Medicin u. kinderheilkunde,Berlin.kiin.Woeh. és Deutsche medic.Wochenschrift:/ is megjelentek. Habilitatios dolgozatul folyamodó az Orv.Hetilap 1909.évfolyamában megjelent " Az anaemia infantum pseud oleukägii ca" cimü munkálatát jelöli meg.

Munkálatai kivonatosan a következők:

1. Az éhezés befolyása a callus képződésre./Engel Károlylyal.Orvosok Lapja. 1902. 5-6 sz.

Nyulakon vizsgálták kiséri éti utón,hogy egyrészt az absolut éheztetés nek,mé.srészt az elégtelen táplálásnak minő befolyása van a csonttörés syó gyulására.Csonttöréseket végeztek nyulakon és ezek egyrészét teljes inani tiónak tették ki,más részét hiányos táplálásban részesítették,s azt találták,hogy az ellenőrző állatokon a calluskppződés jelentékenyen előrehaladottabb stádiumban volt.Majd fíiás állatokat a callus előrehaladottabb időszakában kezdették éheztetni, azonban a callus nem hogy felszívódott volna-, mi liánt azt egyes szerzők állitottá.k-, sőt ennek daczára tovább fejlődött,bár csekélyebb mértékben,mint az ellenőrző állaton.

2./ Icterus infectiosus epidemicus a gyermekkorban.O.H.L.1904.Gyermekgyógy. 1. sz. és Jahrb.f. Kinderhk. N.F. LX.H. 5.

Egy kis icterus cat.-epidémiát ir le,melynek anyagául a Stefánia-gyér mekkórházban 1903-ban két hó alatt észlelt 25 eset szolgált. Az esetek csoportosan és egy és ugyanazon család ké4 tagján is jelentkeztek.A betegs égnek ezen kifejezett epidemiás jellege,a tagfájdalmak.,a kezdeti lázas mozgalom, s a majd minden esetoen észlelt 1 ép?negnagyo b bodá,d folytán