A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1912-1913 (HU-SEKL 1.a 38.)
1913. május 27., 2. rendkívüli
mely a legkülönbözőco árszűkítő ingerek hatásának érvényesülését megakadályozza, do az adrenalinanaemia kifejlődését elősegíti. A kisédetekből valószínűvé vált,hogy a meleg hatása alatt vasodilatator izgalom szerepel és olyan vas o cons true tor gátlás,mely az idegeken érkező ninipulsus oknak útját állja,de a végkészülékre ható er"re már nincsen befolyással.Az Essmarch kötés alkalmazása után beálló hyperaemia is fokozza azjkdrenalin hatást, Ugyanúgy a szénsavas fürdő, a mechanikai ingerlés bizonyos körülmények között,stb. Érdekes eredményeket adnak a fény hatásával és borizgató szerek hatásával,továbbá a gyuládé sós bőrterületen végzett kísérletek is. A munka német nyelvű kiadásában az egyes kísérletek részletes leírása és schernatikus ábrázolása is megvan. 2. A magas jegyek éghajlata mint .gyógyító erő1* /Bpesti orvosi Ujs. 1910/. cimü munkában,- melyet az Orszá;gos Magy.Balneologiai egyesület pályadijjal tüntetett ki- SDalmady tátrafüredi tapasztalásairól ad számot Háromféle alapon állanak a hypsetherapia indications u.ra.nosogeographiai,empirikus és physiologiai alapon. A gyakorlat szempontjából ma is a közvetlen klinikai megfigyelés adja a legértékesebb adatokat. A betegségeket sorra véve,referál a saját tapasztalatairól,s Összevetve megfigyeléseit az irodalomban található adatokkal,egyrészről ismerteti a magas lati éghaj lat hatásait,iná.srészről állást foglal a vitás kérdésekben. így az asthma,az emphysema, a vitium cordis,az ártériosklonosis, a soványság, stb. sok részletében vitás indikatiójában szakszerű megfigyelésekkel és határozott vélonénynyel szolgál*Hóm egy uj észlelés uj indikatio vagy contraindicatió van a dolgozatban felemlítve. Például uj megfigyelések az álmatlanság ,a székrekedés,a kövérség,a manstruatió,s klimakterium a szívbetegségek stb.viselkedése dolgában. 3. D$e Beeinflussung der Dispositionen durch physikalische Singrif fe' /Zsschrf.f. Balneologie, 1910./ cimü dolgozatában szerző a dispositiónak lehetőleg általános definitiójét nyújtja. "Dispositio alatt .értjük a szervezeteknek a paHáiogcnosis szempontjából számításba jövő különbségeit" Ezt a különbséget okozhatja öröklött,faji tulajdonság jellegével bíró sajátossága a szervezetnek - ez a biológiai di$positió-; okozhatja a szervezet élettani fuiactiói tál létrejövő valamely meglevő vagy lezajlott betegség által létrejött változás,- ez a pathologikus dispositio