A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1912-1913 (HU-SEKL 1.a 38.)
1913. május 27., 2. rendkívüli
65-ik életévüket betöltötték,de az egyetemi rendes tanárt csak ha 70 éves lett, előbb nem lehet nyugalomba helyezni. A 35-ik § . arról szól, hogy mikor kell valakit nyugalmazni. Ebben az áll,hogy a tisztviselőt nyugalmazni kell,ha hetvenedik évét betöltötte - ha csak a ministertanács nem ad felhatalmazást arra,hogy az illető a tényleges szolgálat kötelékében továbbra is megtartassák. Ebben a §-ban az egyetemi tanárokra nincs kivétel téve. * ■ i A jogi kar úgy magyarázza e törvényt, hogy a 31 §- kötelező volna a 35-re is /pedig egészen másról szólnak /,- s szerinte az egyetemi r. tanárt csak lehet nyugalomba küldeni amikor 70-ik évét betöltötte,de nem kell. t Tekintve,hogy a jelen esetben nem törvényjavaslatról ,hanem szentesi tett törvényről van szó,véleményünk csak az lehet,hogy ha a tanács jogi magyarázatot kivan,fordul jón a Ministertanácshoz,mert törvényeink értelmében ő van hivatva kétes esetben a törvény magyarázására. A jogi karnak ama javaslatára néz ve,hogy mielőtt a hivatalból való nyugalomba helyezés iránt az eljárás folyamatba tétetnék,az illető tudománykar véleményes jelentéstételre felhivassák, azt kell mondani,hogy ha már veszedelmesnek látszik a törvénynek az a rendelkezése, hogy a ministertanács felmentést adhat: még veszedelmesebb eljárás volna az ügyre,a tanszabadságra, a kollegiális érzésre,ha az ilyen kérdés a karok elé kerülne. Francziaországban a 68>-ik , Ausztriában a 70-ik életév automatás berendezése elkerüli mind e kontre-versiókat. Mindezek alapján az előadó javasolja, hogy a tanártestület a jog és államtudományi
