A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1912-1913 (HU-SEKL 1.a 38.)

1913. május 20., 9. rendes

levelének, 4./ Szász Béla dr.folyamodvá­nyának és 5./ az ugyanerre vonatkozó elő­­adványnak megfelelő részei bizonyítják. Szász Béla dr. több alkalommal hosszabb szabadságot kért és kapott,az intézeti te­i vékenysógét a legkevesebbre redukálta,bonc­jegyzőkönyveit rendetlenül és késedelmek « után készítette el és terjesztette be,ami­ért őt a rendőrfőkapitányság több Ízben figyelmeztetően megkereste. Tekintettel arra,hogy Szász Béla dr. egyéb intézeti kötelességeinek is csak részben és igen ha­nyag módon tett eleget,és tekintve hogy ő az esti és éjjeli órákaticndszerint az , intézeten kívül töltötte és igy a ter­mészetbeni lakás élvezésével vállalt köte­lességeinek meg nem felelt,Ajtai K. Sándor ny.r. tanár,mint az intézet igazgatója in­díttatva érezte magát,hogy Szász Béla dr.­­tól ezt a kedvezményt 1913. május hó 1-től kezdődően megvonja. A tanársegédi állás­ból Szász Béla dr.-t nem bocsá.jtóttá el; Szász dr. állását önkényesen hagyta el. Az előadó véleménye szerint a tanárse­gédi állás bizalmi állás és ezen nem vál­toztat az illeték emelése és más előnyök elérése céljából a fizetési osztályokba va­ló helyezés,még kevésbbó az eskütétel,a melyek állandó hivatalnoki vagy tisztvise­lői jelleget nem biztositanak,s csak köz­vetlen állami szolgálatba való lépés és megszakítatlan szolgálat esetén biztosíta­nak az okéhoz hasonló jogokat. A megválasz” tásnál és elbocsájtásnál a meglevő szabá­lyok keretén belül a tanártestület az el­ső és utolsó forum.

Next

/
Thumbnails
Contents