A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1912-1913 (HU-SEKL 1.a 38.)
1913. április 25., 8. rendes folytatólagos
399 amely legalább 800.000 koronát igényelne. Csak igy lehetne megfelelni azon követelményeknek, melyeket a tanári testület egy második élettani intézettől joggal elvárhat. Ha, amint valószinü, az ország pénzügyi viszonyai nem engedik meg, hogy egy uj élettani intézet költségei azonnal beállittassanak az állami költségvetésbe, úgy egy provizóriummal lehetne a sürgős szükségen segíteni, amelynek megteremtése jóval kisebb költségekkel járna. Lehetséges lenne a jelenlegi ált. kórtani intézetet az által, hogy a földszintnek és alagsornak a Knezits-utca felé eső fele, melyet jelenleg a Pasteurintézet foglal el, az ált. kórtani intézetnek adatnék át, annyira-amennyire úgy kibővíteni, hogy az élettani gyakorlatok tartására némileg elegendő helyiség állana rendelkezésre. Ez az alapfeltétel, ennek teljesítése nélkül teljesen lehetetlen, hogy még átmenetileg is lehetne élettant tanítani, ill. élettani gyakorlatokat tartani a kórtani intézet jelenlegi szűk helyiségeiben. Ezenkívül szükséges lenne a kórtani intézet leltárát azokkal a készülékekkel s eszközökkel pótolni, melyek az élettan tanításához szükséges — hogy csak egy példát említsünk, — teljesen hiányoznak az érzékszervek élettani körébe tartozó eszközök, de még mások is. Erre a sürgős beszerzésekre, valamint a gyakorlatokhoz szükséges mikroszkópok beszerzésére mintegy 20.000 korona lenne szükséges. Szaporítani kellene az intézet személyzetét is legalább 1 gyakornokkal, feltéve, hogy az ált. kórtani intézet számára kért és a Tanártestület által is már megszavazott adjunctusi állás szerveztetik, tehát a jelenlegi státust valójában 1 adjunctusi és 1 díjazott gyakornoki állással kellene növelni. Szükség lenne továbbá egy mechanikusra is az intézet számos készülékeinek és gépeinek folytonosan szükéges javításaira és kiegészítésére; jelenleg még gépész sincs. Végre emelni kell okvetlenül a kórtani intézetnek jelenlegi 3000 K dotációját, legalább 5000 koronára, mert a gyakorlatok rendkívül sok költséggel járnak, s a jelenlegi dotáció még a kórtani intézetnek sem elegendő. Ha a felsorolt követelmények teljesittetnek, Tangl Ferenc hajlandó a kórtani intézet ilyen átalakításával átmenetileg a jelenlegi intézetben is a II. élettani tanszék vezetésére vállakozni, azzal a kikötéssel, hogy a jelenleg az ált. kórtani intézettel kapcsolatos élet- és kórvegytani intézet dijtalan vezetése továbbra is neki hagyassák meg, ill. hogy ezen intézet ezután a II. élettani tanszékkel kapcsoltassák össze. Tangl Ferenc végezetül újra hangsúlyozza, hogy a tanszékcseréből semmiféle anyagi haszon nincss s hogy ezen a reá nézve áldozatot jelentő lépésre a fent felsorolt feltételek mellett is csak az esetben határozná el magát, ha a tanártestületnek legalább tekintélyes többsége ily értelmű megbízásából azt a meggyőződést nyerheti, hogy a tanártestületnek is az a meggyőződése, hogy az egyetemi tanítás ügyének szolgálatot tesz.-------------I---------------------■ I' ■ „____________l_„ _J______________■ Bizottsági jelentés a II. sz. éllettani tanszék fellállitása és betöltése tárgyában, Bizottsági tagok: Liebermann dékán elnöklete mellett Klug Nándor, Bókay Árpád, Jendrassik Ernő és Tangl Ferenc. A bizottság egész terjedelmében hozzájárul Klug tanár nagyjelentőségű indítványához. Az élettan a gyakorló-orvosra nézve s a klinikai tanulmányokhoz is a legnagyobb fontosságú tárgy, amelynek annyira kifejlődött kísérleti módszertana valóban az orvostudomány filozófiája. A természettudományi logikai gondolkodásnak az orvostanban éppen az élettan az alapvető tudománya s a mellett olyan tárgy, melyet könyvből megtanulni nem lehet, csakis a szemléltető és gyakorláson, sokszoros demonstráláson ismételt módszerrel lehet azt megérteni. Éppen ezen utóbbi körülmény elkerülhetetlenül szükségessé teszi, hogy a tanuló az előadóhoz közelebb férhessen, hogy a tanitószemélyzettel közvetlenül érintkezzék. A budapesti egyetemek átlagos szá-
