A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1912-1913 (HU-SEKL 1.a 38.)

1913. április 25., 8. rendes folytatólagos

47.

' * i"

is érvényes szervezési szabályzata 9. §-a szerint az egyetemi tanács a Rectorból,a Prorectorból,Dékánok és Prodékánokból áll. Tudvalevőleg e szabályzat az osztrák egyetemekével mindenben egyezett.

Austriában azonban szükségesnek tartották az egyetemek orgpnisatióját törvénybe iktatni.holott ez nálunk nem történt dacára annak,hogy az 1848.XIX.t-cikk az egyetemi törvény megalkotását kilátásba helyezi s dacára annak,hogy a magyar jogszokás minden fontosabb intézkedés törvénybe iktatását megkivánja.

Az Austriában 1873.április hó 27-ikén szentesi tett egyetemi törvény lényegében fenntartja az 1849-ik évi szabályzatot,de a senatus összeállítását módositja,amennyiben a Rector, Prorector,Dókán és Prodékánon kivül minden tanártestületből még egy tagot felvesz, utóbbiakat a tanártestületek 3 évre választják és pedig minden fakultásból egyet,kik azután újra választhatók.

Az osztrák egyetemek újjászervezésekor a német egyetemek szolgáltak mintául. A német egyetemek közt az újabban alapítottak /Berlin, Breslau,Bonn/lónyegében azonos szervezetüek, mig a régebbiek pl. Königsberg megtartották sajátlagos szervezetüket. A legtöbb német egyetemen a Senatusnak tagjai hivatalból a Dékánok, Prodé kánok, Rector és Prorector s ezenkívül a fakultások Senatorokat választanak. Königsbergben nehogy a Senatus túlságos főlényt gyakoroljon a Concilium generale intézménye szolgál,mely az összes rendes tanárokból, áll,melyet a Rector kötél® 3 havonkint osszál Ívni s melynek a senatus beszámol az