A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1911-1912 (HU-SEKL 1.a 37.)
1912. június 11., 10. rendes
36. a 100-at felülmúlja 1-1 félévben. Még más tekintetből is hálára vannak kötelezve nekik orvostanhallgatóink, ráért a szemoperálásáok II. kiadásával is olyan tankönyvet adott kezükbe, mely minden tekintetből jónak minősítendő, a szemészet kézikönyvében meg irt mütéttanát, pedig a szakember is haszonnal olvashatja,mert a legjobb hasonló tartalmú más nyelvű munkák kö+ zött is megállja a helyét. Tévedés volna azonban hinni,hogy az egyoldalú irodalmi működés szem elől tévesztette volna Blaskovics-csal a szakma többi ágaiban történt haladások megfigyelését és elsajátítását. A szemészetnek mütéttani része neki specialis terrainuma,melyet nemcsak kötelességszerüen mint a szemészeti mütéttan magántanára, hanem reátermettségénél fogva különös előszeretettel művel és fejleszt. Hogy a szemészet egyéb téren történő haladást is állandói igyelemmel kiséri, bizonyítják mütéttani ^unkáiban a műtétek indicatioi ás contraindicatiói fnegállapitásánál kifejtett állás foglalásai,nenkülönben a mütéttana általános részében tárgyaltak, melyek az a^sep3Ís ás antisepsis, a szemószi bakteriológiára, serologiára stb-re vonatkozó haladást és a ma ezen a téren uralkodó nézete* két hiven tükröztetik vissza. Ha mindezekhez hozzávesszük még azt, hogy a m.kir. állami szemkórházat igazgató főorvosi minőségében nemcsak administrativ tekintetből kifogástalanul vezeti,a beteganyagot bizalmat érdemlő orvosi működése révén folyton gyarapítja ás a szaporodó és változatos beteganyagot a tudományos buvárlat és tudományos feldolgozás szolgálatában megfelelően értékesíti,hanem,hogy a vezetésére bizott fiatal Drvosi nemzedéket is
