A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1910-1911 (HU-SEKL 1.a 36.)

1911. május 23., 3. rendkívüli

külorabözik a két kamra szabad részének átlagos nitrogén Q)/0 percentjótői, fölött a két kamra szabad részének nitrogen percentje elég lényegesen külömbözik. Bz eredmény csak úgy > létesülhetett, ha a két kamra nitrogénje körkörösen egyenle-> tesen osztódik el; vagyis ugyanoly peroentD^n foglaltatik a kamra szabad részében, miat a megfelelő kamra sövónyi részében, Bz egyenletes elosztódás meg van az ép szívizomban gr sem a hypertrophia, sem a kiraerüxés nem változtatja meg, minthogy a két kamra hypertrophiája isoláltan létesül; ebben bizonyítékát kell látnunk a két kamra functionali,? önállóságának. B kisóríetekból kiderül továbbá Müller felvételének helyessége, hogy a két kamra szabad részének arányában vesz részt a sövény képzésében.

i

9„ Függelék a 8,/'-hoz, /Magy. Orv, Arca. i90Sa/

l ‘ t

Amíg a szív izomzata ép vagy osak egyszerűen hypertrophiás addig a Seltrogen tartalom a sulival szoros viszonyban van, Slkongruensse válik azonban a súly is nitrogén tartalom, mihelyt a hypertrophia szivén kimerülés! elváltozások létesülnek. Ilyenkor a &-os nitrogen tartalom csökken; vagyis a szívizom aktiv alkatrószéoen mutatkozi

i •

veszteség,

10, Engel Károllyal; Vórelváltozások myx.oedeitíiáná5

/Magy, Orv. Arch. 1907./

Számbeli eltérés a vér sejtes elemeiben nthosen. A fehérvérsejtek köziil azonban a lyrophocyták határozottan túlsúlyban vannak, azonkívül az eosinophil Xeikooyták száma is kifejezetten és állandóan nagyobb,

11, Te eh? ni a ehe Einleutung /Korányi und Richter phisik .lisch« Chemie und Medioin. II, kötet»/

A fagypontsülyedés a villamos vezetőképesség éh a viseosltás mérés módszereinek ismertetése.

13, Sarvonat-val együtt: kísérleti adatok a vesebajos hydroplasmia kortanához.

/Hagy, Orv. Áreh. 1908./