A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1910-1911 (HU-SEKL 1.a 36.)
1911. május 23., 3. rendkívüli
Dr. Okolicsányi Kuthy Dezső egyet, magántanárnak a tvídőyéezre vonatkozó dolgozatainak bírálata. Beterjeszti Dr. K^£_Káral;$r ny, r. tanár. Qr. Okolicsányi Kuthy Dezső a vizgyógyászalra és klinmo-logiára képesített egyet. ra. tanár folyamodását a uTüdővész kór és gyógytana cimü tanr'a a tekintetes tanártestület határozatából /1364/19&0/ másodfokú bírálatra alulírott kapván meg, van szerencsém véleményeméit jelentésemet a következőkben előadni; Dr. Kuthy Dezső a tüdővészre vonatkozó munkálkodását egy 59. beösatolt dolgozatban rautatji be, melyek közül nagy S2ámu, terjedelmű és Önálló Jelentősógii, eredeti állásfoglalása és a vizsgáját körüli újításai külföldön is elismerésre akadtak, A dolgozatok rövid kivonata a következő: I. Klinisch-statistischer Beitrag zur frage der Verbrejbungswelss der Tuberkulose. Pester medic,.-shher Presse, 1&94. A dolgozat 17 évvel ezelőtt, mikor az öröklési tannak még sokkal több saósaólója volt, mint jelenleg, száll szembe * ezzel s az átöröklés szerepét /direkt átssármaaás az utódra és örökölt dispositio/ kellő értékére redukálja. A tudomány további fejlődése igazolta az akkor még egészen fiatal szerző álláspontját. /Dolgozat a Kétly-Jrlinikáról, melynek adatait Cornet is felhasználta/, 3..^ónáínk ós a^tuberki^oKia^ Budapest, 1910. /Előadás es a Orvosegylet tuberkulosis-bizottságában/.. Szerző a hivatalos statisztikai adatok felhasználásával yilá got igyekszik vetni arra a kérdésre, miért van alföldeinknek oly nagy tud ővész-halálozása? Kimutatja, hogy ez a jelenség Független a magyarság ottani számbeli praeporderantiájából, tllenbe^összefügg az alföldön uralkodó exs ssiv oontinenTM tall^klir.ö -tényezőivel. 9 meggyőző térkép illusztrálja a * dolgozatot, 4. A tüdóvesz es az alkonoi /Ppesti Orv, Újság, 1906./ csak abusus esetein lát kimutatható kaposolatot, az kdvetelasót orvosi szempontból nem, csupán a tömeg nevelése szempontjóból tartja indokoltnak.
