A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1910-1911 (HU-SEKL 1.a 36.)
1911. május 23., 3. rendkívüli
16. ethikai problema.Hogy az orvos a betege titkait tovább ne adja, ez egy "illik".Mihelyt azonban valamely kérdésre,valamely sphaerara oüntetőjogi megállapodás jött létre,az el van vonva az illik,az ethika.a humanitas fogalma alul. Különben nincs tudomása,hogy valamikor is elitéltek volna orvost betege titkának elárulása óimén. Az orvosi eskü statuálja a kivételt és a megtudott körülmények elmondására csak a biróság kötelezhet,ez peres esetekben nem ismer titkot. De lehetséges-e egyáltalában klinikákon,közkórházakban titokról szólani.a hol annyian szerezhetnek és szereznek tudomást a oetegre vonatkozó minden körülményről. Hát ez minden csak akkor maradjon titok,ha a biróság kivánja megtudíi ! Szigorú titoktartásról csak a magángyakorlatban lehet szó. Azután nem tagadhatjuk el a multat;hiszen eddig is felvilágosítottuk a hatóságokat,ha hozzánk fordultak.Az aosolut negatio álláspontjára helyezkedni lehetetlen,a meglevő törvények mellett sem a tanúskodás, sem az orvosi bizonyitvány nem tagadható meg.Találjon minden • • • klinika valami expedienst,melylyel lelkiismeretót is megnyugtathatja és a szükséges felvilágosítást is megadhatja. Hallgatni lehetett volna, de a választott bíróságot nem olyannak minősíteni,mint akár a büntető,akár a polgiri bíróságot, az nem állhat meg. Ha a jelen conflictus bűnügyi kérdés kapcsán merült volna fel,még szigorúbb álláspontra helyezkedhetnék,mint maga az előadvány, de épen a munkásbiztositás szempontjából nem,mert itt valóban legtöbbször a beteg érdekében fekszik az adatközlés. Azt igenis kétszer aláhuzandónak véli, hogy az.orvosi bizonyit vány csak a fél kérésére,a főinek szolgáltassék ki; itt azonban az a baj, hogy a fél azt rendsze-
