A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1910-1911 (HU-SEKL 1.a 36.)
1911. május 16., 9. rendes
520 27. désre keresett feleletet, vájjon kimerül-e a serum ölűképessége oly baktériummal szemben,amely az állatot megölte. E közben / az anthrax kivételével/ úgy találta, hogy a kisárleti állatok elpusztulhatnak baktérium fertőzés folytán,de a hullából vett vérsavója in vitro még mindig ölőleg hat az illető bakteriumfajra. Ez az utóbbi észlelet inditja a pályázót következő nézetének kifejtésére. Az infectiosus betegségek halálos kimenetelét tulajdonképen nemis a mikrobák nagymérvű elszaporodása és a szervezetnek az ' í i „ . . ' *, ♦ - * n / í A F ci f *•) ~ T *,. élő csirákkal való tömeges ellepetése okozza, hanem azok a mérgek,amelyek az inficiált szervezetben a m • 1 • baktériumölő anyagok mint fermentek által az elölt csirákból keletkeznekjmett a csiraölés eme ferrnentumoknak csak első hatása és csak akkor szolgál védelmére az inficiált szervezetnek,ha a csirák szá. , _ . w '0 '■-) *1 £ V í \ s -... . * V : 1 ‘ í' ;Í 1 kJ" •'; Y ma aránylag csekély volt. Ha ellenben a csirák száma jelentékeny,akkor a csiraölő fermentumok az ölesen túl a csirákból mérges anyagokat termelnek,amelyek a halálnak okozói. vjrv öQjnlr aovn^iiiofeutt yXc a munka a felsoroltakon kivül még sok érdekes,a szerző körültekintésére és elmélyedésére utaló vizsgálati adatot tartalmaz. Az előrebocsátott ismertetósoől kitűnik,hogy Gbzony Lajos a maga elé tűzött pályakérdés kidolgozásához nagy elméleti és gyakorlati tájékozottsággal fogott hozzá. A felvetett kérdésekre az ezidő • • - . -f - »- »i j rt «V ■_ * • i C\ 1 i' “j 1 *T szerint lehetséges methodusok helyes kihasználásával keresett választ,nagyszámú és részben fáradságos kísérletek megtételével. Kisérleti berendezései és kisérleti eredményeinek értékelése és értelmezőse tanúságot tesznek a szerző komoly buvárlati képességéről; vizsgálatai uj értékes'adatokat szolgál-
