A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1910-1911 (HU-SEKL 1.a 36.)
1911. április 25., 8. rendes
rel nem vonható ki. Ez állatnál a vérnek igen különűöző zsirtartalma dacára a zsirnak aetherrel extratálható és nem extrahálható része közötti viszony nagyon állandó: a zsirnak körülbelül fele marad szabad állapotban. Nagyon fontos az a Mansfeld által kiderített tény, hogy phosphorral mérgezett kutyák vérében a szerveknek zsiros infiltrálódása közben a vér zsirtartalma ugyan non no, de megváltozik abban a kötött ás a szabad zsir közötti arány,még pedig a kötött zsirnak a rovására. Lényegileg ugyanilyen irányban változik meg más szerveknek a zsirja is és a phosphormérgezós folytán zsirdusakká vált szervekben szabad, aeth* tnerrel kivonható zsir rakódik le. A kötött zsir szabaddá válását mutatta ki azon zsirvándorlásnál is,amely éhezés és lactatio közben vám folyamatban. A r kötött zsirt felszaoaditd egy tényezőként ismerte fel Mansfeld a savmórgezést,amelynek ez azonban csak e-8, gyik hatása, inig a másik a zsíroknak valószínül eg kötött alakban történő mobilisálása és béléjuttatrsa a vérbe. Mansfeld emlitett vizsgálatai közben az agy zsírjával is foglalkozott és ámbár ezek a kísérletéi valami nagyobb jelentőségű tény felderítésére nem vezettek, jelentőségüket az adja meg, hogy ezek hozzáik összefüggésbe M. vizsgálatait a zsirvándorlásról afcokkal,amelyek a narkosisnak uj theoriájahoz szolgáltattak alapot. M. a zsirvándorlásra vonatkozó tanulmányaiból ahhoz a felvételhez jutott,hogy a sejtekben való felhasználásra csak a kötött,aetherrel nem extrahálható zsir alkalmas. Miután másrészt az agyban kötött zsirt egyáltalában nem talált,az agy nagy zsirtartalmát nem tekinthette az idegszövet energiaforrásának és jelentőségét physikai tulajdonságaiban kereste. Ilyen physikai tulajdonság nyilvánul meg Meyer és Overton szerint abban, hogy az idegrendszer zsirnemü anyagai mindazokat
