A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1910-1911 (HU-SEKL 1.a 36.)

1911. március 14., 7. rendes

JSf 52. Ezekben volt szerencsénk az özv.G-árdos János­­ná féle ösztöndíjra pályázók három munkatervezetét ismertetni. Mindenekelőtt arra nézve kell megállapodásra jutni, vaj jón a bemutatott munkát er vezetek mindegyi­ke, vagy ha nem,melyike érdemes arra,hogy az abban ki jelölt kérdés megoldása, az ugyancsak ott kije­lölt irányban és módon megkísérel tessék. Arra nézve ! azt hisszük non lehet kétség,hogy erre mind a három kérdés egyaránt érdemes. Tudományos érdekességük és értékük közi tt alig,gyakori ati fontosságuk között és ez sem tévesztendő 'szem elöl,azonban van némi kü­lönbség és ebből a tekintetből a sympathias ophthal­mia kóroktanát kutatni kivánó tervezet áll első he­lyen, bár nem lehet tagadni,hogy a szürke hályog ae­­tiologiájának ás pathogenesisének kérdése,és ezzel összefüggésben esetleg a szürke hályog prophilaxi­­sára gyógyszeres,- vagy organotherapiás gyógyitola­tására vonatkozóan remélhető adatok is,kiható gya­korlati értékkel bimak. A különbség .gyakorlati tekintetből az,hogy a szürke hályog aetiologiájá­­ra vonatkozó megfigyelések és kísérletek operatió­­val gyógyítható baj lényege felől kivannak megbíz­hatóbb adatokat nyerni,a másik kutatás pedig olyan baj keletkezési módja és valódi természetére kíván világot vetni,mely kórnak orvoslási eredményei na­gyon bizonytálanok,prognosisa kedvezőtlen,a mit még az a kötülmány súlyosbít,hogy a baj mindig ott jelentkezik,a hol a másik szem már tönkrement. Az iontherapiával sok helyen kísérleteznek,az elért eredmények több tár intetten biztatók és re­mélhető,hogy a klinikai megfi nyelések alapján amúgy is hamarosan lefognak szűrődni az eljárás indica­­tiói. Ha tehát fentartás nélkül arra az álláspont­ra helvezkedhetühkjhogy ugv tudományos érdekessé-

Next

/
Thumbnails
Contents