A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1910-1911 (HU-SEKL 1.a 36.)
1911. március 14., 7. rendes
48. 3$t s 1903 februártól,tehát 8 éve mint adjunctus.Irodalmi munkásságát fakultásunk habilitatiója alkalma val,úgyszintén rendkivüli tanári cirnre való ajánlásakor behatóan méltatta. Tani tói reátermettsége alapján pedig 1907-ben rendszeres belorvostani diagnostikai előadások tartására Külön megbízást nyert. Ilyen köiülmémvek között a bizottság meggyőződése szerint csak arról van szó,hogy 16 évi ideiglenes alkalmazás után Kétly László tanár most végleges állástkapjon,hogy tudománvos és tani tói munkásságát ne zavarja, többé a bizonytalanság érzete. Az indítványozok minden kétséget kizáróan kifejezték azon javaslatukat,hogy ülésjog nélküli kineve; ést kivárnak,de a bizottság minden félreértés elkerülése céljából küjon is hangsúlyózta,hogy nem tanszék felálitásáról van szó,hanem arról,hogy Kétly László tanár rendkívüli tanári fizetést kapjon.melv nyugdijigényre,korpótlékra,stb. jogosítson. Eáen kinevezése újabb anyagi áldozatot nem kivan,mert ezen állásában továbbra is teljesítheti az adjunctusi teendőket,a már nyert megbizás alapján pedig a belorvostani dia nos ti ka,t továbbra is tani tani fogja. Adjunctusi fizetéséhez hozzáadva a megbízatása alapján kapott tiszteletdijat a kettő együtt fedezi a rendkívüli tanári fizetés összegét. A midőn a bizottság ezen körülményre reámutat,evvel is igazolni óhajtja,hogy Kétly László tanár végleges állásra való kinevezése nem akadályozhatja már régebben ugyancsak rendkívüli tanári fizet ésre feite? jesztett érdemes tanárok kinevezését. Mindezek alapján a bizottság javasolja a tek. tanártestületnek,hogy méltóztassék a vall. és közoktatásügyi Minister úrhoz felterjesztést intézni, melyben kérje,hogy Dr. Kétly László rendkívüli tanári cimmel felruházott egyetemi magántanár és ad-4:lb
