A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1910-1911 (HU-SEKL 1.a 36.)
1911. február 14., 6. rendes
42. a Liely ok miatt aa-t mások teszik,tudniillik elkészült, de kitűnőségüket kockáztató voltuknál fogva. A tanfolyam befejezését követő félév tehát rámegy a szí adutokra,é(s kell hogy rámenjen épen érzéknél, a kik útjukon biztos kitűnőséggel kell hogy haladjanak; azután jönnek az ®; vetem részéről a kezelési teendők,ás hogyha elegendő gyorsasággal lehetne eljárni: helyes ás szép dolog volna,ha a tanfolyamot követő óvóén már a felavatás is végrehajtható volna, s ily értelmű kezelés mellett, ily értelmű módosításhoz az orvosi kar hozzá ite-< járulhatna. Az élet a kifejlődött gyakorlat is az orvosi kar ezen felfogása mellett szól,mert ez a magyarázata annak,hogy a szabályzat 4.., pontjáénak vagylagosságából a második alternativa lett gyakoribb , s ez is a félév elejéről mindinkább a félév közepe felé, sőt vége felé tolódott el. Á jogkari javaslat,a nedv a karokat arra akarja szorítani,hogy inditványikat a nyári félév utolsó üléséből tegyék «eg, s ezeknek alapján a tanács a következő iskolai év első üléséből terjes, / 3 felsőbb helyre javaslatát: egyfelől oknálkül való teljes három hónapi veszteséget jelentimásfelől pedig' az orvosi kar felfogásával szemben hárprn másikarná.l rendszeresíti azt a csak nyomorúságból tűrhető állapotot, hogy a tanuló tanfolyamának utolsó félévében, a mikor absolurotiurnával kezében kellene még csak hogy hozzáfogjon a szigorlatokra való készülésnek, már a tudőri kalappal fejen ugrik ki az Alma Mater öléből. Az ilyen eljárás sülveszti le az egyetemet a szakiskolák ni vójára, vetkőzi «duda a tudori gradusokat méltóságos ruhájukból és éretlen fejekre tévén a tudori kalapot,okozza azt a vészes eredményt, hogy társadalmunk minden rétegében.tele van éretlen és soha meg sem érő koponyákkal, hős tehát tm-
