A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1910-1911 (HU-SEKL 1.a 36.)
1911. február 14., 6. rendes
40. joz to a Sub Auspiciis Regis felavatásban, a ;ely nem egy minus, hanem egy plus , feltétlenül benne van: csonka minősitéerael jelöltet be tud terjeszteni,a, plus cselekményre minus képesitésselimert ha szerinte homályos a specialis jogszabály a Sub Auspiciis Re is szabályzata, csak nem lehet homályos e generális jogszabály, és a specialis jogszabály a mely plust statuál,csak nem verheti le a generalis jogszabályt minussá. Aligjia járunk messze az igazságéi,ha ennek a rejtélynek kulcsát valahol az inaugural is dissertatio késedelmes elbírálásában,a plágiumoktól való félelemben továbbá a kar hallgatóságának egyetemi helyzetében legkiváit pedig abban keressük , hogy a selectió nem kezdettől,az egyetemre való lépés ide- . jétől és nem állandóan gyakoroltatok,hanem ötletszerüleg egy formalis pályázatra,úgy mint egy ösztöndíj vagy egy tandíjmentesség adományozásánál iaz ilyen el járás azonoan az ínLezmenyneic sem uuuoiiiányoö értékéhez, sem felsági mivoltáiioz nem méltó. A jog ás államtudományi kar javaslatának ezen második pontja tehát mint felesleges, s mint az egyetemi administrati óra nagy mértékben hátrányos bírálatot provokáló,-mellőzendőjellenben a mindenkori tanácsi referensnek meghagyandó,hogy a jog és államtudományi kar részéről nem kész jelöltre vonatkozó.azaz a kar által kitüntetéssel minősített inauguralis bd.ssertatio nélkül való beterjesztés,illetve indítvány a limine visszautasittassék. IV. A javaslat 4..pontja nem az intézményi szabályzatra,hanem a szertartási szabályzat azon pontjára vonatkozik,a mely kizárólag administrativ jelentőségű,a mely tehát ennélfogva csupán egyetem célszerűségi kérdés. Álláspontunk az,hogy a kitüntetésre javaslatba,hozandónak állandó,normalis,egyenletes,harmonias fejlodóssel,tehát ugyanilyen
