A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1910-1911 (HU-SEKL 1.a 36.)
1911. február 14., 6. rendes
53 a részletezést nem igénylő-, a kritikát pedig egyenesen ki is záró fel ségi állásponté és fels.égi perspektíváé. Nem csak- felségjog, hanem töob,egyenesen felségérzület,birálás alá nem esbető.megokolást sem igénylő,csak a legbelsőbb lelkirugók által, szült és módosítható szándék és. akarat; és hogyha a felség ezen szándékának és akaratának, végrehajtását egy magas tudományos,testületre , a tudományok universitására bizza és szándékának megértésére bizonyos feltételeket, egy irányi tó szabáijt ir elő, s ezekre nézve a jog és államtudományi kar azt mondja, hogy azok a belső érték kipuhatolására nem alkalmasak, túlságosan formaiak és a kezelésben a mér- : legelésnél gépies eljárássá sülvedtek: akkor legelsősorban az a kétely, merül fel,hogy váljon a fel ségi szándék és akarat meg van-e értve,s helyesen és méltó módon van* e kezelve? A szabályzat szerint a karok inditmnyóznak,. ezen indítványok alapján a tanács javaslatot tesz; pályázatról szó sincs;folyamodni épen csak lehet és pedig legfelsőbb helyen,bár meg van engedve folyamodványnak közvetlenül az egyetemen való benyújtása is; a norma azonban az,hogy a kar indítványát,saját kezdeményezésére, tehát nyilván való lag belső imp.ulsusokból teszi; a mihő.l pedig következik,hogy a kar hallgatóságának kitűnőségeit egész fejlődésében állandóan figyelemmel kiséri .hosszú idó'n keresztül egyik rostáról a másikra/teszi át;hogy azt sikerrel tehesse,már az egyetemre jövőknél selectiót gyakorol, s a kiválasztásokkal folyton kisebbíti azoknak a szá-V mát és folyton szigorltja a kiválasztás feltételeit, hogy a felségi intentióknak megfelel51 e-g és a., szabály 2., és 6., pontja szemmeltartásával átlag csak minden második évben,akármilyen is legyen hallgatósága létszáma, egy egyénre nézve inditványozási jogával élhessen. Ha ezt a kar nem tudja megtenni,s ha azt
