A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1910-1911 (HU-SEKL 1.a 36.)

1911. február 14., 6. rendes

26.

up

sége 1910 december 7-án kelt legfelsőbb elhatározásával megengedni máitóztatott,hogy a budapesti tudomány egyetem orvostudományi karán oly rendki“ vüli tanári állások szerveztessenek,melyekkel tanártestületi ülés jog nem jár,inditvá.nyozom,hogy az I.belgyógyászati klinikán a belgyógyászati diagnostika és vizsgálati módszerek gyakorlati és elméleti tanitása és annak tovafejlesztese érdekében ilyen rendkívüli tanári állás szerveztessók és Dr. Kétly László egyetemi ez.rendkivüli tanár és klinikai adjunctussal töltessék De.

Indokolás:

A belgyógyászat óriási terjedelme és gyakorlati fontossága mellett a belgyógyászati diagnostika és a vizsgálati módszerek külön- tani-fása és begyakorlása elengedhetetlenül szükséges. Ennek fontosságát érezték és méltányolták, minden időben,

'i vált képen pedig m utóbbi ’időkben, mi kor a di agnos tikai eljárások,a physikai és chemiai, a mikroskopos és bakteriológiai,a haematologiai és se“ rologiai vizsgálatok a belső betegségek felismerő" se céljából általánosan használatba jöttek. Felesleges volna részletesen indokolni azt, hogy ezen sokféle vizsgálatok betanítása a klinikai rendes tanár erejét felülmúlja,különösen a mi viszonyaink közt,a mikor a belgyógyás-aatot hallgató tanulók száma egy-egy klinikán is a 300-on- 400-on felül emelkedik és a klinika bőséges betegforgalma s gazdag felszerelése kielégítő anyagot nyújt arra,hogy a betanitá.s a kellő erők igénybevételével tényleg keresztül is vihető. Ezeii viszonyoknak -megfelelőleg a Tekintetes Tanári Kar 1900-ban -a belgyógyászati diagnostika számára a tanszék felállitá* sát kieszközölte és ezt egy kiváló erővel be is töltötte. Minthogy pedig Dr. br. Korányi Sándor

r

1907-ben a belgyógyászat nyilvános rendes taná-