A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1910-1911 (HU-SEKL 1.a 36.)
1911. január 17., 5. rendes
22. bajokat és hogy ezek forrása a hallgatók nagy száma mellett elsősorban a tandíjmentesség,másodsorban talán a stipendiumok adományozása körül követett eljárásban gyökerezik. Egyhangúlag javasolja tehát,hogy a bajok megszüntetésére a következő intézkedések tétessenek: 1/ Kifogástalan magaviseletü hallgatóknál a tandíjmentesség kellékéül szolgáljon az egész első évre: az érettségi vizsgán, a 2.,4., és 5 évre: az előző óvek végén tett jó eredményű colloquiumon, végre a 3,évre: az első orvosi szigorlaton elért, legalább jó jelzésű minősítés. 2/ A colloquiuraot a tanár,esetleg adjunctusának vagy assistensének bevonásával akár a tanév folyamán,akár annak végén oly módon tarthassa meg, a mint azt a legcélszerűbbnek látja. 3/ A tandijmentességi szabályzat vétessek revízió alá. < 4/ Ha vannak a stipendiumok között olyanok,a melyeknek alapitó oklevele nem kívánja meg a kifejteiét szorgalomnak colloquiális igazolását,úgy ne' szorittassanak eme stipendiumok élvezői a jövőben colloquiumok tételére. 5/ Adassák meg a lehetőség amaz 1.illetve 3, éves orvostanhallgatóknak,kik az érettségi vizsgát illetve első szigorlatukat elégséges jelzéssel tették le ,és igy a 2.,illetve az 5.és 6.félévben nem lennének tandíjmentesek, hogy ezt maguknak rendkívüli colloquiumokkal mégis megszerezhessék, ha erre utalva vannak. t c Róczey Imre tanár javasolja,hogy a tervezetbe egy ő-ik pont vétessék fel,mely kimondja, hogy a hallgató már a beiratkozáskor jelentse ki, hogy colloquálni szándékszik és azt,hogy miért. Liebermann Leó tanár helyesli ennek a pontnak felvételét,mert akkor a tanár az illetőt a iSh
