A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1910-1911 (HU-SEKL 1.a 36.)

1910. december 13., 4. rendes

felelően úgy is külön foglalkoznak,alkalmazását és irányítását úgy is a klinikusnak kell fogana­tosítania, tudományos és kísérletes mivelése pedig a physikus szakemberek hatás körébe tartozik. Ja­vasolják tehát, hogy a szóban levő Röntgen- labo­ratórium valamely klinikához csatoltassék. Dollinger Gya la tanár. A bizottság ülésében nem vehetett részt. Csatla­kozik a többségi javaslathoz és kifej ti.,hogy egy külön Röntgen intézet- felállítására,fentartására és fejlesztésére múlhatatlanul szükség ,van. A Röntgen intézetnek más klinikához vagy intézet­hez csatolását nem tartja helyesnek. Intézetre van szükség,melyben a vidéki orvos is elsajátít­hatja a szükséges technikát és mely intézetnek főnöke figyelemnél kisérje a radiológiai techni­ka minden újabb vívmányát, azt kipróbálja ás igy segítségére lehessen mindazoknak,kik szakmájukban a Röntgen eljárásra aká.r diagnostikai ,akár thera­­piás célból szorulnak. Az intézetet kellő sqgéd" személyzettel kell ellátni,épen úgy miryb mindegyik más egyetemi intézetet. Jendrassik tanár kifejti indokait,melyek őt arra bírták,hogy ne külön intézet felállítása,ha­nem a mellett foglalt állást,hogy a Röntgen in- , tézet valamelyik klinikához csatoltassék. Grósz Emil tanár figyelmeztet,hogy az 1911 évi költségvetésben a Röntgen intézethez tanárse­­di állást szerveztek és személyi pótlékról,va­lamint évi átalányról is gondoskodtak. Bókay Árpád és Genersich tanár felszóla­lásukban Dollinger tanár nézetét támogatják. , Tauffér Vilmos tanár hangsúlyozza,hogy vannak régibb keltű tanártestüléti határozatok,melyek a Röntgen intézetnek a kar kebelében felállítását

Next

/
Thumbnails
Contents