A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1910-1911 (HU-SEKL 1.a 36.)
1910. december 13., 4. rendes
11. s kormányok respectálják közjogi helyzetünket s az utolsó két egyetemi jubileumon sem történt semmi sérelmes,sőt a magyar egyetemek delegáltjait mindenütt a legnagyobb előzékenységgel,sót figyelerarnel fogadták. így volt az Lipcsében és Berlinben is. Olyankor,a midőn sok teljesen független állam nevében egy a delegátusok által választott beszél, nem arrogálhatjuk magunknak,hogy az épen a mi delegáltunk legyen,annál kevésbbé,mivel legtöbbször a ej legrégibb egyetem képviselőjéé a szó.Hogy Lipcsében és Berlinben Austriának és Magyarországnak külön szónokokat coneedáltak,annak specialis okai voltak. Lipcse a Prágai egyetem leánya s ezért a Prágai: a legősibb német egyetem Rectora beszólt. De Jaksch a legkorrectebbül kiemelte a külön megbízást,melynek alapján a magyar egyetemek nevében is szól. Berlinben politikai okokból'adtak a Monarchia két államának s Olaszországnak külön szónokot s hogy ez ezúttal a Bécsi egyetem Rectora volt,az megint nem közjogi sérelem s a Berlini egyetem Rectora Erich Schmid eléggé hangsúlyozta válaszában közjogi külön állásunkat. Tudomásul szolgál 33. Elnök jelenti,hogy annak a megbízatásnak, hogy a klinikai tárgyak megváltozott tanrendje tervezetét sürgesse meg a v. és k.minister urnái,eleget tett s úgy értesült,hogy a ministerium nem hajlandó ezt külön,hanem csak'az orvostanitól és szigorlati rend reform tervezetével együtt fogja el - intézni. * Tudomásul szolgál Jendrassik Ernő tanár tiltakozik az ügy elhúzása ellen,mert a jelenleg fenálló viszonyok között belorvostant tani tani nem lehet. 34. Elnök jelenti,hogy Budapest székesfővárosa
