A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1909-1910 (HU-SEKL 1.a 35.)

1910. április 26., 5. rendkívüli

m

5. / a Prager med. Wochenschrift

6. / a GynaPkologisehe Rundschau

709

?./ a St. Petersburger med. Wochensohr, b./ a Gynaekologia Helvetica

9./ a Berliner med. Wochenschr.

10. / a Münchener med. Wochenschr.

11. / s a Zeitschrift für Geb. u. Gyn. hasábjain.

Az ezekben foglalt birálatok két irányúak. Egyik részük tisztán szakszerű s a dolgozatban lefektetett tapasztalásoknak, illetőleg az azokból levont következtetéseknek szól: másik részük pedig- inkább személyi természetű s a dolgozat Írójának' . stylusá-t, munkálkodásának egyéni sajátosságait, anyaga feldolgozására fordított alaposságának mértékét s ez alapon a munka általános értékét illeti.

Ismertetéseikben mi is ezt a két irányt látjuk célszerűnek követni.

1./..Szakszerű rész.

A_szakszerű méltatás szerint vitatkozni lehet annak jogosultságáról, hogy a dolgozat a szűk medencés szülések cathegor rizálásánál röviden csak lapos, általánosan szűk lapos és egyaránt szűk medencékről szól, s hogy az egyes formákon belül finomabb megkülönböztetéseket nem téve, a szüküTeteket a szokott 4 fokozatba osztja. Viszont azonban el kell ismerni, hogy ez a mód összehasonlító- statisztika egységes bázisának céljaira nagyon praktikus s a prognosis szempontjából a dolgozat által levont eredmények által igazolva is van.A diagnosis és az indicatiók felállítását illetőleg angol részről defectusnak tartják a dolgozatban elfoglalt azt az álláspontot, hogy a fej és a medence közötti téraránytalanság fokának biztos diagnosisa a szülés idején lehetetlen és hogy a korai diagnosison alapuló kérdés ingatag és bizonytalan indicatiók alapján áll. Az angol bíráló megengedi ugyan, hogy a korai diagnosis nehéz s tévedéseknek ki van téve, mert egy olyan factorral dolgozik, amit előre nem lehet biztosan megítélni, t.i. a magzati-4-