A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1909-1910 (HU-SEKL 1.a 35.)
1910. április 26., 5. rendkívüli
perforálandó magzatoknak körülbelül 80 $-át meg lehet tartani. Ha a magzat el van halva és a szülés befejezésének indi catiója felmerül, természetesen csak a kraniotomia jöhet szóba. Azonban meg kell az élő magzat fejét is furni olyan esetben, ha a szülésnek azonnal való befejezése az anya érdekében áll s más a magzatot is megkímélő operatio nem végezhető. Hogy a kiviseit élő magzatnak perforatióját elkerüljük, jogosult a szülést mesterségesen korábban_meginditani ; általa az élve perforálandó magzatoknak legalább 50 fo-át az életnek meg tudjuk menteni. Az élő magzat perforatiójának elháritásái-a szóba jövő második eljárás t.i. a feltételes császármetszés, a mai kedvező mqrtö-litás__mellett, az anya szempontjából is egészen jogosult, a magzatot pedig általa emberi számitás szerint élve lehet a világra hozni. A feltételes császármetszést azonban nem lehet a mester séges koraszülés rivális operátiójának tartani, mert annál az anyai halálozás eshetőségei sokkalta rosszabbak, mint mesterséges koraszülésnél. Ép igy nem lehet a relativ indicatioju császármetszést az élő magzat perforátiójával szemben alternáló operátiónak tekinteni, mert a császármetszés eredményei úgy a gyógyulás tartama, mint a gyermekágy utáni következmények, valamint halálozás tekintetében is az eshetőségek sokkalta rosszabbak, mint az élő magzat perforatiójának eredményei. Ezért a császármetszést csupán akkor szabad végezni, mikor az anya a magzat élve való perforálásába nem egyezik. ‘természetesen mindeme feltételek elesnek akkor, ha a •% medence olyan szűk, hogy azon még a koraszülött magzat feje sem fér át '.kisebbítés nélkül. Ilyenkor ugyanis a császármetszést^ feltétlenül, tehát absolu^indicatió^alapjá^kell^égezni^ És világos, hogy, ha a császármetszés absolut indicatiója elé a szülés alatt állíttatunk, a műtétet, úgy mint bármely más súlyos szülészeti műtétet, esetleg a nő megkérdezése nélkül is el kell