A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1909-1910 (HU-SEKL 1.a 35.)

1909. december 16., 4. rendes folytatólagos

9. 319 IW f die gesammte Phy si olog iehan jelent meg. - * A 12. sz. dolgozata; "A tej és casein­­jének oldhatóságáról pep sins óban " hasonlókép Zaitschek Arthurral készült s kísérleti eredményeiket a követle zőkben foglalhat­juk össze. Pepsinsósavval végzett emész­tési kis érleteik szerint a női/ szamár- és kanczatej teljesen emészthető,mig a t éh én-1 b i val y- és kecske tej case inje hasonló körülmények között csak 3*-l4 és 15 fo-ig oldódik fel. A pépsinsósavban maradékkal cldíúó tejek case int art almuk arányában pepsinsósavval emésztve 1-3 Vo­ltai nagyobb pseúdőnuclein-maradékot ad­nak, mint a belőlük előállított case iné k. Az uszony-, szamár- és kanczatejben kevesebb casein van,mint a tehén-bivaly- és kecsketejben és összes nitrogénjük­nek i sjjóval kisebb része esik a case in­ra. A különböző tejek caseinje egyenlő ki sér let i feltételek között emésztve különböző mennyiségü nucleint ad. Thy­mol , chloroform és toluol mennyiségük arányában gátolják a pép sinsó savnak caseinoldó ha tását. A pépsinsavnak caseint oldó képességét a töménység,az emésztési idő és a hőfok módosít ja. A caseinnek szár itása 110 C^-on erősen csökkenti az oldhatóság át pe psinsósav­­ban. Ezen munkálat németül hason­­lókép az Archiv.f .Phy si olog ie-ban je­lent meg.

Next

/
Thumbnails
Contents