A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1909-1910 (HU-SEKL 1.a 35.)
1909. december 14., 4. rendes
• V W\ i\üv.' v A. sí . as £ *\rv - t vv-£> :V^ Nya v - - y, ’»ti, r bántul-Qlhrol kim útja,hcv.y <i jellegzetes elváltozások a hámréteg— ben vannak s ennek lefelé való burj ánzásából áll anak, melyet a pupillák seites besziirőiése kisér; utóbbiról pedig bebizonyít ja,heg y ~ v ------- -v.' a bőr nyírek ereinek uj képződésé hói áll' • *' - v . . i. v „ ^ ^ v Nagyobb szövettani tanulmánya az atheromacysták /1891/------------------------------------------ke le t ke zésével foglalkozik, ma Ínyekről kimutatja, heg y nem a faggyú•• - '' ' ■* y w - ^ vi ■ vv ♦ mirigyek retentiós tömlői,hanem a bőr kötő szöveti rétegébe jutott ' ;' c — - ■} ~'.,v „ ,s , hámsz ig etek származékai- Ezekből klinikailug as szöveti szarheze— tükre nézve különböznek a faggyú-mirigyek visszatartási tömlői. Ugyanc sak nagyobb klinikai és szövettani tanulmány az 1893- ban megjelent dolgozata a xanthomákról- 8ebiz onyitja ezen vizsgálatával,hogy a xanthoma.sejtek embryonalis állapotban mává it fejletlen zsírsejtek, melyeknek fejlődési zavarai a hétére topia, az irha szövetébe való tévedés okozza-Ugyanazon évben megß lent a Paget-féle betegségről szoló dóig czata^bizony ttja,hog y a preteze ónoknak íx tott nagy sejtek ma* . . guk a ráksejtekké átalakult epidermis sejtek. v , v> v‘- _ _ - . I 'A,1 » I ■ < Több dóigczata az ekzemával /1892-1899/ foglalkozik•*. — _ — — —■■ —. — —; — — — Az egyikben bizonyítani igyekszik, hogy az ekzemizác ló, ug y mint az ■ ' ' — • '• • V » J -' / ’ ' . , , . •• r urticaria,eythema, mint hámdeg eneratiő nélküli hályog fejlődés, a leg' « " ' ' • *; őt ... > különbözőbb kór*.okozók által elóidézhe t ők, egymagákban semmiféle bőrbetegségre nézve sem jelle gze tes\k* Török ezeket a bőr általános reactidjgteevé alatt fogda Íja össze- Az ekzemas bőrelváltozásoknál kimutatj a, heg y kezdetben sterilek,csak később- jutnak különböző, főleg pyogen j) akién um oh beie-A ne ív ez.es kísérlet lieg fent ártható,-a nélkül,hogy az exsudatum baete riumokat tartalmazna-Ugyancsak több dolgozata -szám szerint 5 /1900-1906/igen behatóan foglal kozik kísérte tes, ehe miai és bakteri dog iui vizsgalatok alapjen a bor ang iensuresisaivul, a mélyeÍrnek legtöbbjéből sikerült bebizonyítania/hogy azok haema bogén eredetű bőrg aula lás ck,melyek a véráramba, te ~nl t mérges /toxikus/ anyagoknak a bor verebeinek falára gyakorolt közvetlen behatásának következményei- Eb bök ezen eredeti thecn úja a fermatclcgusok közérdekló’désenek tárgyává lett s mind elte rj dtebb elismerésben reszeüíll-299