A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1908-1909 (HU-SEKL 1.a 34.)

1909. május 18., 9. rendes

68S 42* fig del ese u^ccn a következő eredménye­idet vonja le: 1* Az Achilles -inref­lex egészséges egyéneknél mindig ki­váltható úgy, mi ként a térdtünet. 2. Az Achilles- inreflex élénkség e főleg functionalis neuro si se knál, alko­hol izmus, paralysis progressiva és anaemiával járó ideges zavaroknál fordul elő, de megtalálható ideg eg ész­­séges egyéneknél is. 3/ Vannak egész­séges esetek, melyekben a hüdött oldal Achilles reflexe már fokozódást mutat, mielőtt még a megfelelő oldali térd­­tünet fokozottabban volna kim 1 tható* 4. Az Achilles-reflex rendkiüil élénk volta a lábalveussal kapcsolatban a pyramis deg eneratic jele. 5. Az Achi ?­les reflex hiánya ugyanazon diegnes­­tikai jelentőséggel hir,m,int a térd­tünet hiánya. 6. A tabes és paralysis prxxgessiva elég számos esetében az Achilles-reflex f éloldalon vagy mind a két oldalon előbb tűnik el,mint a térdtünet. 7. Ha a tünetek összeség e gerinczvelőbeli megbetegedésre utal, az Achillesreflexnek a térdtünettel szemben val esetleg es különböző vi­selkedése lccalisatiós jelentőséggel bin, a mit a lumbosacralis velő sebé­szi bánt almainál a j öv őben f ig ye k mr re kell méltatni. 3. Az alsó végtagok neuritisénél az Achilles-inreflex viselte dése prognestikai jelentőséggel bir, amennyi ben csökkent volta vagy ■ v ' • ‘■ i-.’■ hiánya a hosszabb gyógyulási tartam

Next

/
Thumbnails
Contents