A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1907-1908 (HU-SEKL 1.a 33.)
1908. június 9., 2. rendkívüli
a irelyben Korányi Frigyes tekintettel elolaladott korára a rendes tanári kötelezettségek alól való felmentését kéri. Bár Korányit testi és lelki épségének, szellemi frisseségének szinte csodás teljességében lát juk, még is meg kell haj cinünk azon okok előtt,a melyek őt arra kész tet ik, hogy a kiinika vezetésével,a nap nap után megismétlődő fárasztó előadásokkal járó terheket kivált most, mi dón a klinika 1 eg közel eb b ki fog b övül ni, ifjabb e rónék engedje át. Találjunk megnyugvást abban a gondolat ban,hegy tisztelt tanártársunknak nagy munkaereje, bő tapasztalata lemondásával nem vesz el a közjó számára,ha azt nem is fogja többé, vagy nem is fogja olyan mértékben mint eddig, az egyetemi tani tás terén érvényesíteni,hanem hogy lemondása csak azt jelenti,hogy ezentúl teljes erejét és buzgalmát azon nemes mozgalomnak fogja szentelni,a melylyel az ő neve minálunk az évek sora óta összfer-rt: a tuberculosis elleni küzdelemnek. S ezért, midőn tanári székétől megválik, tanártársunknak a szokástól eltérően nem a nyugalom zavartalan évei t, nem babér okon való kellemes pihenést kívánunk,hanem ösmerve őt és az ő intencióit: erőt,egészséget és kedvet a további munkához. 938 5.
