A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1907-1908 (HU-SEKL 1.a 33.)

1908. június 9., 2. rendkívüli

9,36 S ezt a szellemet,ezt az érzéket a haladás iránt Korányi Frigyes az évti­zedek során át változatlanul meg tar­­totta napjainkig, a kor e tekintetben is nyomtalanul haladt el felette,ér­dé kiődésg/'ecep tivi tása, 1 el ke se dése szakmájának legújabb haladásai és vívmányai iránt a maga teljes élénksé­gében áll fenn ma is• Hogy Korányi Frigyesnek karunk mern yi t koszönhet, azt alig lehetne ezen al halommal r észlete sen kifej te­­nem,s ez e körben, tanártársai között, a kik Korányinak egytől egyig tan it* ványai voltunk s mint tanártársai mű­ködésének rövidebb-hosszabb ideje köz­vetlen tanúi lehe ttunk, talán felesle­ges is. A Korányi Frigyes név Magyar­­országon úgyszólván fogalommá lett,e névben látja méltán e haza közönsége mintegy megtestesítve mincL^azt, a mi az orvosban és az orvosi hivatásban nemes és tiszteletet gerjesztó, s már egymagában az a tény,hogy Korányi e fakult ásnak tagja, karunknak fényt, dszt és köztiszteletet szerzett, s szerzett nemcsak idehaza,hanem a haza határain túl is, a hol az ó neve jóh angzás?/, a hol az ó tudományos ér­demeit régóta ismerik és nagyra be-* c sül i k. Bármely ol dalról, bármely szem­pontból tekintsük is búcsúzó tanár­tár sónkat, élisméréssel kell,hogy adóz­zunk egyéniségének és működésének.

Next

/
Thumbnails
Contents