A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1907-1908 (HU-SEKL 1.a 33.)

1908. június 16., 10. rendes

t almuk adomány ozásában nem segélye­zésről ,hanem jeles tanári és tudo­mányos működés elismeréséről van sző. Ennek a mértéknek alkalm zása az első pillanatra igen egyszerűnek lát szik, de a gyakorlatban még sem olyan könnyű. Még a hallgatóság szá­­• mát sem lehet az érdeme sült ség hű tükrének venni; nagyon sokszor mellék­körülmények- kurzus pótlás, beteganyag, stb. gyűjtik nagyobb számmal össze a hallgatót. Végre tekintetbe kell vennünk a jutái mazás kor azt,hogy az illető egyéb kereseti forrása hogyan aránylik tudományos működé sé­hez,mert v ilágcs,hcgy akinek egye­dül való keresete tudományos foglal­kozása,vagy aki tudományos foglal­kozása véljából laborator iurnára költekezik: másként Ítélendő meg, mint aki orvosgyakorlati kereseté­ben már busásan megtalálja előadásá­nak jutalmát . Ezen elvek alapján javasoljuk, hogy a múlt esztendőben is jut alma­zott ak közül Csapodi István c.ny.rk. tanár,akit igen súlyos betegsége elő­adói működésében nagyon gátol ugyan, de aki a lefolyt évben is orvosi mű­nyelvünk érdekében hathatósan dolgo­zott: ismét jutalo mb an része sittéssék. Hasonló nagyobb jutalomra ér­demesek Frompec' er ’’dön és Tel Iges­­niczky Kálmán, mindkét ten igen nagy-

Next

/
Thumbnails
Contents