A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1907-1908 (HU-SEKL 1.a 33.)
1908. május 19., 9. rendes
65t 685 13. 22» Sebészetünk az orvosi Hetilap ha subjoin. Orvc sí rretil-p Jubilaris e hetilapban meg jel tőség kedvéért 5 időszakra osztja az 50 évet. 1857-1267» Az antisepsis előtt levő idő. 1867-1877. Az antisepsis első próbálkozása» 1877-1885» Lister i smus» 1885-1893» Az asepsises sebkezelés terjedése» 1893-1905» A modern sebészet fellendülése» Minden szakaszban felerali ti a fontosubb uji tusokat és általános áttekintést nyújt a vezető eszméltről, emberekről» A mint a fentebbi ismertetésből kitűnik Manninger Vil nos dr» nr 1901 óta 22 kisebb nagyobb dolgozatot irt» Ezek so» rában az első az egyetemi T-ső számú sebészeti klinika Évkönyvének T-ső kötetében a hasfalak sebészeti betegségeiről és a féregnyujtvány sebészeti gyógyításáról irt két nag y fejezet, később kövezi ezeket 9 nagyobb összefoglaló dolgozat,a melyek részint történelem buvárlati irányúak, mint pl »a Sebkezelés történelmi fejlődéséről irt nagyobb tanulmánya,a melyet a Magyar Tudományos Akadémia u Vigyáaő díjjal tüntetett ki,rész int pedig újabb gyógyító eljárások fc'ri ti kai isme rtetései,4 ismerte tés a Nemzetközi és a Német sebssztársaságok évi gyűléseiről,1 utileirás,a melyben külföldi tanulmányút jának tapasz talatait ism rteti, és 3 kazuist ikus közlés, a melyekben részint ritkább káreseteire vonatkozó pathologiai felfogását, részint az azon esetekben követett sebészeti eljárásait ismerteti *» Két cikkében a saját módosításait közli,a melyeket a Doll inger-féle jdrókötéseken és Delorm tudói eh ámo zás i eljárásán tett» Az orvosi Neveskönyv nyelvészeti jelentőségű» Legfontosabb szigorttan tu&mnyos dolgozata az a melyet Kodier tanár klinikáján Bemban irt és a mely a Kocher által hoszszabb idő előtt ,vagy hosszabb idő óta gyógykezelt gü/nős csípőizületi gyulladásokat tette beható vizsgálat tárgyává. E betegeket részint magához rendelte be a ki ini kár a, részint pedig a lakd-
