A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1907-1908 (HU-SEKL 1.a 33.)
1908. május 19., 9. rendes
(okO 67 Z Ad 1304/2906-7 d, sr* - • •; ' •: jr. V A I: lr"f // (ír E R 'V / L p\Oh E i odaírni del gőz at inak bírálat u Beterjeszti Dr, JÓL Lf /.17 ER GYULA mj.r. tunur Tekintetes Orvoskart Tanárt estiíiet ! Orvcsha^i tanártestületünk f. évi január hó tsl-en tartott V- dik rendes ülésén Kann inger Vil acr dr■ urat u további magántanári cselekményekhez bocsátotta és tudományos dolgozatainak b ir ál a tavai alul írottat bízta meg. E megbízatásnak van szerencsem a következettben eleget tenni: Panninger Vilmcá dr. ur tudományos munkálatai a következők: 1, Sebésze ti módszerek. be >mtub vu a bpesti m. ki r. tudományegyetem I. sz.. sebészeti klinikájának 1897-93 *1393/99 es 1899-2900 év i be te ganyagán, szer kész tét te Joli i nge r Gyula»Budapest 1901. Künn inger e kötetben na hasfalak sebészi bántál mit " /269 laptól s 294 lapig:/ és az "Appendici tis" cikket ‘/331 laptól a 3*3 lapig:/ dolgozta fel. A~mbban főleg a sér veidet tárgyal ja, sorra véve annak kiilönböz őféle sé ge i t, és le ir va az c fíut az élj árú sokat, amel y 3 fist a ki in i fián használ bak. Az append icitis ci főiben kör ül i rja a ki in i fián megái lapított elveket és azok allulmazását he mutatja a gyógykezelt eseteken. 2. Könnyű járókötések alkalmazása az alsó vég bug töréséinél. Budapest székesfőváros köz kórháza inak évkönyve. 1909. 253 lap. Az eljárás Joli inger járó kötésének módos itása. Cél ja,hogy jó rögzítést az eredetinél könnyebb kötéssel érjen el. A támasztó szerkeze tét vastag gipszsin alkot ja, a circuláris rmnebek két pólyából készülnek. 25 lábszár tör és, 11 ccmbcscnt törésen és 10 coxitis eseten alkalmzvu,az eljárás bevált. 3. A Bude eh-féle aetherbóditásrdl és jnrenadher megszakított Aetheraltatásáról. Gyón íjásza t 1902. 52 szám. BúdecÍrnek egy év előtt megjelent közleménye alapján szerző foglalkozott ? kérdéssel. Az eljárás technikájának, indicótiáinak es a hutás pharma ho dynam i hu i magyarázatának tárgyalása után ered tényeit a következő pont okba foglalja;