A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1907-1908 (HU-SEKL 1.a 33.)

1908. február 18., 6. rendes

413

J.

the^jodal és a secvndWr lymphoid gü nő keletkezését, de u gü.dő hitele..isinek kelet !e zésére nézve csak való szni ség gél nyilatkozhat ik Paving arten felfogása mellett fnogy tudniillik * cscntgü/iój fix köt őszeve ti sejtekből és az érfaluk sejtéiből fejlődik. Ismerteti a gizmős csent-és izületi gyvladásoh különféle alakjait szövettan szempont bél.

A del gerat harmadik része a gyógyel járd se Imák van szentelve. A józan, túlzást ól ment conservatismusnak hive; lehetőleg enyhe eljárásokkal /nyugal cm, rögz i tés, distract i c, jode formte i.tul sic bej'ecskendezése stb/ igyekszik kellő általános kezelés mellett

gyógyulást elérni,de a szükségesnek mutatkozó műtéti beavatkozások*

kai nem késlekedik•- Ismerteti kimerítően a különböző nézeteket e tekintetben,a miit ét eket s ezek ered.nényeit; áll Hasait nagy szárfa» irodalmi adattal,saját észlelései és tapasztalataival támogatjaIgen térj edel rés -/az addig megjelent legnagyobb/ statisztikában be\mtatja a gyog yel járások elért eredményeit. Függelékül 44 izületi resectio kórt őrt éne tét közli az egyetemi 2.sebészetz kkiniftum esetei közül.

•5/. Kísérletes vizsgálatok a csontok és Ízületek tuberűicsis ár ól »/Közlemények az összehasonlító élet és kór tan köréből. / 1896 évfolyan/ Emberi gümős csontokon és állatkísérleteinél végzett szövettani vizsgálatok eredt,vényei • Álla bohiál a gümős baji előidézte úgy,hogy vagy a fül vivőereibe vagy u.z arteria crurali sba, vagy a csontba fecskendezett gürjSbacil Ív sokat tortái,nazó emulsi ót vagy gümős szövet-részleteket; vagy az ins utján fertőzhette az állatot. Kísérletei szerint a trauma képes lcc^lisalni a felyanatet egyes Ízületekre, de gümős izületi bújok trauma nélkül is létrejöhetnek.- A csontok hi sto genesi se tekintetében 'negerősiti Paring arten felfogását, hegy u, zsíros csontvelő mindig

átalakul vercs-ei/ibryenül is- velővé, mialatt a rrtyelcplax-ok uiegszaporodnak* Ezen átülak'l ás néha csak a gümős gócz közvetlen közelében van meg,-de rendszerint nagyobb terjedelmet ölt. /aloszinó szerző szerint Baumgar en nézete,hogy a csont gumó fix kötő szöveti sejtekből s az ér falak sejtéitől fejlődikjmiut án fris gü„iók .epithelcid sejtéinek nyíl ványait sokszor kövei ti. . fi/, kötő«4.