A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1907-1908 (HU-SEKL 1.a 33.)

1908. január 21., 5. rendes folytatólagos

Sorsát követve a szervezet ben,bebizonyít ja,hogy a phenolphtale innak több mint 85 $-ű a bél sárban jelenik meg. Embereken végzett vizsgálatokban meggyőződött arról, hogy az mint hashajtó kitünően beválik és az azóta purgó név alatt csakugyan óriási elterjedést ért el.

A máj méregvisszaia rtó képességéről. Magyar Orvosi Archivum.1904. Arch.internat.de pharmakclogie et de Thérapie.

i ^ ;

Kísérletei vei Lautenbachhal szemben arra az eredményre jut,hogy a vena portae vére ugyanazon állatspeciesre nézve nem mérgező. Vizsgálataiban különösen két kérdéssel foglalkozott: van-e a májnak méreg^viszszatartó képessége és physiologiai állapota közt valamilyen kapcsolat és melyek a máj sejtek azon anyagai^ a melyek a méregvisszatartásánál szerepeinek. Az utóbbi kérdés szempontjából a máj sejtek chemiájával hellett foglaIkcznia Plósz f fallibur ton és Lieb ermann nyomán. Szerinte a máj sej tek kevés albumint,sok globulint,egy oldható és egy oldhat at lan nucleoalbumint tartalmaznak. Az utóbbiakból emésztés után nuclein marad vissza. Igen gondos és dokoldalu methodi kával számos kísérletben állapítja meg a réz, a kéneső az arsen és az ólom visszatartását a májban,és arra az eredményre jut,hogy a réz a nem oldható és oldható nucle oal-28. 356