A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1907-1908 (HU-SEKL 1.a 33.)
1908. január 21., 5. rendes folytatólagos
Q“>9<3 <C O 135 2906/7 3r. PÓLYA J EU 0 Sander irodalmi dolgozatainak bírálata. Bet erj észt i;3r* U A V R A T J L I PR E cz.ny.r. tanár. Tekintetes Tanártestület ! A Tek.Orvoskari Tanártestület a múlt tanév fa .felében tartott /Ehrendes ülésének határozatából enge det bizott meg azZal, hegy .Jr. Pólya Jenő Sándornak a sebészeti bonctanból beadott kérvényeihez csatolt dolgozatait máscdfclmlug megbíráljam és ennek eredményéről véleményes jelentést terjesszek be. Pint egyik bíráló feladatomnak a következőkben iparkodtam megfelelni •Folyamodó összesen 49 tudó..lányos dolgozatot te'.— jésztétt be, melyek mind magyar nyelven, részben német nyelven is megjelentek* Bemutatásokul összesen 44-et tartott a közkórházi orvost ár szilát üléseiben. Erodálni munkássága, valamint bemutatásai is, bár különböző szalmákhoz tartoznak, mégis főkép sebészeti irabyuak. Szakuiák szerint első sorban a szemészei i,másodsorban a bonc-uni és élettani, és haruudserban és főleg a sebésze ci kór es gyógy tan körébe tartoznak. 1/ Az első, széné szí irányban tett munkálata a mellső csarnok zugának állapota glav.kcmás szemeken. /lágy. Orv* Arch. VIII. k.1392/ A budapesti tud »egyetem pályadijával kitüntetett nagyobb munka* A szerző önálló vizsgálatok alapján oda ccncludálfncgy a csarnclízvg elzáródásainak módja különböző módon jön létre annak normalis configurat iája különböző változásai szerint és hogy a ziq.~ elzáródása legkönnyebben jön létre u z irisneh a ski erő corneal i s re erezethez való cdanövése által, tehát hyper z& trop ids sze-» msknél, azután emmetrepiás szemekben és a legnehezebben a myopias szemekben, a mi megfelel a klinikai tapasztalatnak is. Létrejöhet szerinte a zug obstructiója a selerccorneal is reezézetneh eltömeszelése pigment v.sclerctizálő lob által is. 2/ A második közleménye tylo.nu conjunct ivu,e./Orv .Hetilap. 'Szemeszet * 1399/. Ezen casuisticus közlemény irodai,nilag kevéssé ismeretes kórképről tárgyal histologiai és klinikai alapon.
