A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1907-1908 (HU-SEKL 1.a 33.)

1908. január 14., 5. rendes

281

31.

len nincs,mely ne tartalmazna értékes adatot vagy következtetést. Casuistikus közlései t un ul s dg csuk, i sme r etter j esz tő összefoglal 6 dolgozatai épen úgy érdekelhetik a gyakorló orvost, mint a szakembert. Önálló dolgozatai , főleg a physiolcgiai optika körében mozognak, a legnehezebb problémákkal foglalkoznak s a tudományt épen ezen kevesek által müveit téren viszik előre. Utolsó munkája egy atlasz , mely a látcidegfo morphcgraphiá - jával fcglalkcz ik,mely az. e neméi legjobb munkákkal egy színvonalon áll.

Imre József született 1851-hen,

57 éves, 1874-ben avatták orvosdoktorrá,1874/75 és 1875/76 iskolai években Schrlek Vilma s assz stense a budapesti egyetem szemklinikáján. 1376-ban Hódmez övé sérhelyt telepedett le,hol fáradhat at lan kitartással előbb várcsi kórház. i szemesztályt,1890- tói pedig külön 50 ágyas szemkórházat alapított , melynek be tegforgalma egy szemki i n i káéval f el ér. 1894- ben a kolozsvári egyetem, orvosi fakad tása a Szilágyi Ete halálával megüresedett számészeti tanszékre Hoor-ral aequo loco első helyre kandidálta.

A1talános ,müvei tsége széleskcrü. Sok nyel v re terjedő ismereti vannakt s behatol a nyelv szellemébe. A magyar nyelvet szóban, előadásban, Írásban mesterien kezeli. Valósággal Arany