A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1906-1907 (HU-SEKL 1.a 32.)
1907. január 22., 5. rendes folytatólagos
mennyiségben előállíthat 6. Szerző ve nyűlet cadi/tium- és ezüstsóját is előáll it ott a,melyek állandó összetétele a sinks óénak teljesen megfelel. A kérdéses vegyület külön előállítása nem sikerült. 3. Az oldatok elméletének alkalmazása az ásványvizek élettani és gyógyító hatásának értelmezésért./Az országos balneolcgiai egyesület pályadijával jutalmazott munka,melyet szerző Rhorer Lászlóval együtt végzett 1905 ./fagy* orv. Archivum VJ. k. 4-5 f. A dolgozat az oldatok elméletének az orvostudományban való alkalmazását tárgyalja, ismertetvén és bírálván az erre vonatkozó terjedelmes irodalmat;másrészt a s. érzők önálló vizsgálatainak eredményeit is tartalmazza. A 98 oldalra terjedő dolgozat a következő fejezetekből áll. T. Bevezetés. IT. Van* t Hoff és Arrhenius tételei TIT. Az osmozisos nyomás szerepe az orvostudományokban, főleg a physiol cg iában TV. A dissociatio-ehnéletének alkalmazása az orvostudományokban. V.A természetes és mest er séges ásványvizek. Az osmosises és dissociátiő elméletnek a physiologiában való alkalmazasat a tort énét i fejlődés szerint ismerte ivén, rámutatnak szemzők azon helytelen nézeteire,a melyeknek tulajdonit undd szerintük az,hcgy a jelenségek physi ko-chemia i felfogása oly nehezen tud kellően érvényesülni. A szerzők saját kísérletei az osmozisos concentratiőnak az ásványvizek hugyhajtó hatásában nyilvánuló befolyására vonatkoznak; ki sér letelhet kutyán vég ezt ék,mely egyébként állandó táplálékon kívül,a kísérlet elő és utószakaiban naponként 300 gr. közönséges vizet,a kísérleti napokon pedig ugyanannyi ásványvizet izapctt. Vizsgálataikat 4 ásványvízre, a Salvator, Szolyvai, bikszádi és csizi vizekre terjesztették ki úgy,hogy az osmosises concentratio három főcsoportja a hypotonias,közel isotoniás és hyperioniás vizek képviselve voltak.
