A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1905-1906 (HU-SEKL 1.a 31.)

1906. május 15., 9. rendes

746

lyett ajánlott más szerek korántsem oly hatásosak s ez ókból nem

is megbízhat óh; az újabban nagyon ajánlott protargollal végzett kísérletek sem feleltek meg a várakozásnak. Sajnál ja,hogy hazánk* ban a Credé eljárása nem kötelező, mert meggyőződése, hogy minden bábanövendék, ki egyébkent nehezebb müfogások végzésére /gat ve— dés, klysma stb/ megtanítható, az aránylag sokkal könnyebb eljárást is kell,hogy elsajátítani tudja. Legalább is a fakultatív instillatio kötelezettségét ajánlja azon esetekben,midón a szülésnél nincs jelen orvos,a ki az újszülött szemeinek esetleges fertőzéséért a felelősséget magára vállahat ja.

A veleszületett szembajokról. Szemészet 1902. 3*

__.______________. _____ __ ___ _____________________ ___ __—------------ — —------------------ ---- _ —---------------------------------------------------------------------------------------•---------------------------------------T—-------------—

Származásuk szerint három csoportba osztja a congenitalis szembajokat, Az elsőbe sorolja azokat,a melyek eredete hibás, illetve tgiányos fejlődésből magyarázható /arteria hyaloid, persi st. f kryptophthalmus, epicanthus stb./:? a második csoport az amnion travmás behatása és gyuludások okozta anomáliákat foglalja magában /colobomák, ir ideremia,milrrophthalmus, anophthalmus,Jiydrophthalmus,/mig a harmadikban azon bajok szerepelnek,a melyeket a hibátlanul fejlődött látószerven az intraut er inai is életben lefolyt gyuladások idéztek elő /corneahegek, iridochcrioiditis stb/. Ez utóbbi gyulladások lehetnek genyesek és plastihmsak, a legkülönbözőbb elvált ozások is e kétféle alap folyamatra vezethetők vissza. A tárgyaltak illustrálására osztályán észlelt betegeit ismerte ti»

A felső szemhéj veleszületett colobcmiáiról.

Gyermekgyógyászat 1903, 2.

A tárgyra vonatkozó általános megjegyzések /szemhéj colobomák előfordulási gyakorisága, alakjaik, complicutiőik stb/, után hosszasabban foglalkozik az aetiologiával. Az előidéző oY lehet magán a szemen /keratoconus,epibulbaris daganatok/, de legtöbbször azon kívül eső momentum szerepelt,nevezetesen az amnion kóros feszessége, s a fejlődő szervvel való összenövése. Az első ízben Van Duyse által adott ezen értelmezést a szaporodó észle