A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1905-1906 (HU-SEKL 1.a 31.)

1906. január 16., 5. rendes

467 56’. 5. A nyugvó mag és a magoszlás» Ahad» Értesítő 1905» Németül; Ruhekern und Mitose» Archiv*f'»mikrosh.Anat» 1905» 4» Munkálatban van; "Felelet Boverinek következő czimü munkájára "Ergehnisseát)er die Konstitution der chromatischen Substanz der Kerne"» E dolgozataiban Tellyesniczky dr» a legnehezebb cytclogiai kérdé­sek egyihét vesz i vizsgálat alá, olyan kérdést, a mely nagy technikai jártas­ságot , megfigyelésbeli ügyességet és kritikai tehetséget igényel, de egyúttal oly kérdést, a mely tekintve a mag nagy szereplését a sejtoszlá­sokban s a termékenyítésben, az egész cellularis biológiára nézve elsőren­dű fontosságú* Kiinduló pontjául he­lyesen a frissen vizsgált sejt mag szövettani képét veszi; azután sorra veszi a szövettani technikában leg­inkább használt fixáló folyadékokat s hatásukat a sejtmagra s ezen az ala - pon megvonja a határt a sejtmagnak való­ban praeformait alkatrészei s a vegy­szerek okozta műtermékek közt» Ez utóbbiak kirekesztésével megfesti vég:l az olvasó előtt azt a képet, a mely ész­leletei és következtetései szerint valóban megfelel a nyugvó sejtmag szerkezetének » Ez a kép persze na­gyon különbözik az uralkodó felfogás­tól a sejtmag alkotásáról,leginkább abban,hogy Tellyesniczky a nyugvó mag oknak u.n» eh romatin- re ezéjét merőben müt érméknek, csapadéknak tartja»

Next

/
Thumbnails
Contents