A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1904-1905 (HU-SEKL 1.a 30.)
1905. február 21., 6. rendes folytatólagos
429 10. A mütéttan gyakorlati helyes betanításáról a hallgatók nagy száma mellett véglege sen máskép gondoskodni nem lehet, mintha a sebészeti müt ét tant elválasztjuk a ki inikai sebészett ól és számára úgy a mint az Párizsban van külön tanszéket állítunk. Ideiglenesen rendezni pedig az ügyet aként lehetne,hogy a mütéttan tanításával a mütéttan magántanára bízatik meg. Ezek voltak azon indokok a melyek Bollingert arra bírták,hogy tanár társával Réczey Imrével ezen ügyet megbeszélve a mai ülés tárgyát képező felterjesztést tegye meg* A klinikai I só tanársegédet a mütéttan tanításával a tanár vezetése mellet azért nem. ajánlja megbízni,mert akkor megint csak a vezető tanár válláin van a teher és fóképen azért nem mert igy a tanársegéd és a müt ónövendékek megint csak elvonatnak a klinikai munkától. Kétly Károly ny-r.tanár indítványára a tanártestület elhatározza, hogy az ügy újra adassák vissza a bízottságnak, az on felhivással, hogy javaslatát a legközelebbi ülésen élőt erjeszten i sziveskedjék. A bizottságba Taujfer Vilmos ny.r.tanár elnöklete alatt kiküldi Bársony János ny.r.tanárt, Grósz Emil ny.rk. tanárt és Navratil Imre ez imb. i
